A magyar nyelvtudomány meghatározó személyisége: Czuczor Gergely

  2021. november 20. - www.sopronmedia.hu

Tudtad, hogy Czuczor Gergelyt gróf Széchenyi István bízta meg 1844-ben a magyar etimológiai gyökszótár elkészítésével?

Czuczor ebben a hatalmas munkában több mint 150 ezer magyar szó gyökét tárta fel, megállapítva, hogy a hatalmas magyar szókészlet mindössze 2000 gyökre vezethető vissza. A gyök a nyelvben ugyanaz, mint a természettudományban és a teremtés valóságában a fraktál. Mindkettő a szellemi ideák világából eredő matematikai, logikai törvényeknek van alávetve. Szellemi struktúrák és fogalmak megjelenései az anyagi világban és a beszélt nyelv fonetikájában.

Czuczor Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára című művének 931–932. oldala (1865)

Czuczor Gergely és Fogarasi János: A magyar nyelv szótára című művének 931–932. oldala (1865)

https://hu.wikipedia.org/

A magyar nyelv szótára, népszerű nevén „a Czuczor–Fogarasi” 1862 és 1874 között megjelent hatkötetes magyar szótár. Az első tudományos igényű egynyelvű magyar értelmező szótár, nagy hatású és sokáig használt mű, Czuczor Gergely bencés papköltő és Fogarasi János jogtudós és nyelvész munkája. Mind a mai napig meg nem értés kíséri, hiszen a „hivatalos", tudományosnak elfogadott nyelvészet nem a gyökrendszerű, hanem a hajlító, halmazszerű nyelvek szerkezetét, nyelvtanát és szóképzését vizsgálja. A „bábeli" nyelvészet a magyar nyelvet ragozónak, azaz toldalékolónak határozza meg, de azt már nem ismeri fel, hogy ez csak egy okozat, a gyökrendszer logikai következménye.

Czuczor Gergely - Jakobey Károly festménye (1878)

Czuczor Gergely - Jakobey Károly festménye (1878)

https://hu.wikipedia.org/

Czuczor Gergely (Andód, 1800. december 17. – Pest, Belváros, 1866. szeptember 9.) magyar bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Költőként a népdal formakészletének egyik legfontosabb elterjesztőjeként, hazafias versek szerzőjeként ismert. Magas színvonalra fejlesztette a nemzeti eposz és a ballada műfajokat. Nyelvészként fő műve a feljebb említett hatkötetes mű, amit Czuczor halála után Fogarasi János fejezett be. Életében négy kötet jelent meg. Százhetvenezer szócikkével majd száz évig nem volt párja.

Czuczor Gergely sok verse népdallá vált. (Móser Zoltán művelődéstörténész kutatása alapján 84, háromszor annyi, mint ahány Petőfi Sándor-vers.)

Az 1848-as forradalomban való részvételéért, illetve a forradalomra felhívó Riadó című verséért két évet kellett várfogságban töltenie. Kolerajárvány áldozata lett, mint három és fél évtizeddel korábban Kazinczy Ferenc.

A gyök a szó elsődleges alapeleme, amely a jelentés, a tartalom legalapvetőbb rétegeit hordozza, és nem redukálható további alkotórészekre, ezért, mint ősnyelvi produktum a mai magyar szavaink eredetéül szolgált.

„Gyök tulajdonképen a szónak azon egytagú elemi része volna, melynek nincs többé önállósága, köz használatu értelme, milyen pl. dar darab, darabol stb. szókban” (Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára), és vannak olyan gyökök, amelyek mindmáig önmagukban is értelmes szavak, pl. egy: egység, egyensúly, egyértelmű, együtt stb., vagy ér: értelem, érzelem, érzület, érték, érik stb.

Minden gyök eredetileg egy szellemi idea fonetikai megjelenése, és minden ezen alapfogalomból kifejlődő új fogalom nemcsak logikailag, de fonetikailag is visszavezethető az alap gyökre, pl. kör: köröz, környezet, kert, kerít, kerítés vagy pad, padka, pata, patkó, patkol... stb.

Mi az a fraktál? 

A fraktálok „önhasonló”, végtelenül komplex matematikai alakzatok, melyek változatos formáiban legalább egy felismerhető (tehát matematikai eszközökkel leírható) ismétlődés tapasztalható.

Az önhasonlóság azt jelenti, hogy egy kisebb rész felnagyítva ugyanolyan struktúrát mutat, mint egy nagyobb rész. Ilyen bizonyos léptékig például a természetben a villám mintázata, a levél erezete, a felhők formája, a hópelyhek alakja, a hegyek csipkézete, a fa ágai, a hullámok fodrozódása és még sok más.

A Koch görbe, az egyik legismertebb nem egész dimenziós fraktál

A Koch görbe, az egyik legismertebb nem egész dimenziós fraktál

http://users.atw.hu/

A magyar nyelv is így épül fel, ahol az alapgyök megmagyarázza a gyökből képződött további fogalmakat is, akkor is, ha az összefüggés nem egyértelmű, elvont vagy filozófiai. Pl. szer = hatóanyag, gyógyszer = gyógyító hatóanyag, vegyszer = kémiai átalakulást előidéző hatóanyag, szerszám = az anyagra ható eszköz, szerves = az anyagban megjelenő élet eredményeként élő szerveződés, szeretet = a lélekből vagy a lélekre ható érzelem, szerep = a környezetre ható viselkedési forma stb.

Széchenyi István szerint a nyelv a nemzetnek a lelke. Meghatározza gondolkodásmódját, problémamegoldó logikáját, elemző, szintetizáló, felismerő képességét. Ezért a magyar nyelvhez vagy értetlenséggel, vagy csodálattal viszonyulnak.

"A magyar nyelv távoli és magányos. Pontos megértéséhez más nyelvek tanulmányozása rendkívül csekély haszonnal jár. Lényegében saját öntőformájából került ki, kialakulása és felépítése bízvást oly korszakra tehető, amikor a mai európai nyelvek többsége vagy nem is létezett, vagy nem hatott a magyarlakta térségre." (John Bowring, 1830, Poetry of the Magyar, Preface, vi - Dr Végvári József fordítása)

"... mi a közös ezekben a nagyságokban, Neumannban, Wignerben, Pólyában, Fejérben, Rieszben? ... A nyelv, az anyanyelv, mely mindannyiunk ifjúkorának éltető, tudatformáló rendszere volt, sajátosan magyar stílusúvá alakította gondolkodásunkat. ... A magyar nyelv sajátos vonása a tárgyszerűség, a ... hasonlatokra, képekre építő kifejezésmód, még az angolban sem figyelhető meg a képszerű gondolkodásnak ennyi leleménye, ilyen gazdagsága. ... a szellem és a nyelv összefonódásának vagyunk itt tanúi. ... a nyelv nagyon erősen hat a gondolkodásunkra." (Balázs Nándor: Óriásokhoz sodort a sors. Valóság, 1990, 12. sz., 66-67)

1820: Jakab Grimm, a történeti hangfejlődés törvényszerűségeinek felismerője, az első német tudományos nyelvtan megalkotója kijelentette, hogy: a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.

1840: VILHELM SCHOTT német tudós: 

"A magyar nyelvben olyan üde, gyermeki természetszemlélet él, hogy előre nem is sejthető fejlődés csírái rejtőznek benne."

1840: N. Erbesberg bécsi tanár:

"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság, és emellett szorgosan került minden közönségest, kiejtésbeli nehézséget és szabálytalanságot."

Forrás: http://users.atw.hu/

https://hu.wikipedia.org/

Borítókép: https://www.arcanum.com/

Kérem, várjon... Kérem, várjon...