Vadász László (Budapest, 1936. szeptember 12 –) magyar–amerikai mérnök–menedzser, az Intel Corporation egyik alapító tagja. Az 1956-os forradalmat követően Kanadába emigrált, ahol 1961-ben a montréali McGill Egyetemen villamosmérnöki diplomát szerzett. 1990-ben részt vett a Harvard Egyetem Advanced Management Programjában (AMP).

1968-ban Vadász a szintén magyar Gróf Andrással otthagyta a Fairchild Semiconductort, és az integrált áramkörök egyik megalkotójával, Robert Noyce fizikussal, valamint – a róla elnevezett törvényről (Moore-törvény) ismertté vált – Gordon Moore fizikussal, kémikussal megalapították az Intel Corporationt.

Vadász volt a vállalat tervezési osztályának vezetője, amikor kifejlesztették az első mikroprocesszort, az Intel 4004-et, és ő vezette az első nagyfokú integráltságú dinamikus RAM- és az első EPROM-lapkák fejlesztési munkálatait a cégen belül.

Vadász 1991-ben hozta létre az Intel Capital kockázatitőke-befektető vállalatot, melynek 2003-ig, nyugdíjba vonulásáig, elnöke is maradt. A stratégiai befektetési vállalat a világ harmincnál is több országában ezernél több vállalat útját egyengette.

Vadász visszavonulásának 2003-as bejelentésekor Craig Barrett, az Intel elnök-vezérigazgatója a következőket mondta róla: "Les Vadasz a mérnökök mérnöke, aki remek érzékkel sejtette meg, hogy merre halad az iparág, és hogy nekünk merre kell haladnunk a siker érdekében. Az Intel a félvezetőiparban kiharcolt vezető pozícióját nagyrészt Les Vadasz eredményeinek köszönheti."

1944-ben Neumann János felismerte, hogy a számítási műveletek csak akkor végezhetők el gyorsan, ha a berendezés teljesen elektronikus lesz, és benne az adatok és a program egy memóriában lesznek tárolva (ez a tárolt program elv). Az első, teljesen elektronikus,digitális, programozható számítógép – az ENIAC (Electronic Numerical Integrator And Computer) – 17 468 elektroncsövet, 7200 kristálydiódát, 1500 jelfogót, 70 000 ellenállást,10 000 kondenzátort, 6000 kapcsolót és körülbelül 5 millió kézi forrasztást tartalmazott, 2,5–3 m magas, 1 méter széles, 30 m hosszú és 30 tonna volt. Elkészítői a «három John», Presper Eckert, W. Mauchly és Neumann voltak.

A Neumann János által feltalált számítógép ebben a formájában soha nem vált volna a hétköznapi ember mindennapi munkaeszközévé, ha nem zajlik le egy olyan forradalom, amely a méretek és az ár drasztikus csökkenéséhez, ezzel párhuzamosan pedig a számítási teljesítmény és a megbízhatóság óriási mértékű növekedéséhez vezetett.

Gróf András azt ismerte fel, hogy a „gondolkodás”, vagyis a mikroprocesszor sebessége adja a számítógép igazi értékét. Összehasonlításként: az ENIAC 17 000 elektroncsövet tartalmazott, az Intel Pentium Pro 5,5 millió tranzisztort. Elkészítik a 286-os, a 386-os, a 486-os és a Pentium mikroprocesszorokat. Ezzel elindult a személyi számítógépek, a PC-k fejlődésének korszaka.

Vadász László is (Leslie L. Vadász) 1972 és 1975 között a műszaki részleg igazgatójaként dolgozott. Gróf András volt a „Szilícium-völgy alapító atyja”, a „valaha élt legnagyobb cégvezető”, vagy az „év embere” (1997), míg Vadász egyszerűen csak a „mérnökök mérnöke”. Ő irányította azt a fejlesztőcsapatot is, amely 1971-ben elkészítette a világ első kereskedelmi forgalomba került mikroprocesszorát, és ő volt az, aki felügyelte az első piaci forgalomba hozott nagyfokú integráltságú dinamikus RAM, memóriachip kifejlesztését, valamint az első elektronikusan programozható EPROM, törölhető, programozható, csak olvasható memóriachip megalkotását. 1975-ben az Intel elnök helyettesének választották, majd 1979-től 1991-ig vezető alelnöke lett.

Forrás:

http://epa.oszk.hu/00200/00220/00143/pdf/EPA00220_firka-2017-2018_1_25-28.pdf

 

https://sg.hu/cikkek/it-tech/27282/visszavonul-leslie-vadasz-az-intel-uttoroje