A magyar mérésügy története a 15. században kezdődött. Zsigmond király 1405-ben dekrétumban rendelkezett arról, hogy az országban minden mértéknek Buda városa mértékeinek kell megfelelnie.

Kruspér István, a modern magyar mérésügy egyik megteremtője Miskolcon született 1818. január 25-én. Középiskolai tanulmányai befejezése után először Késmárkon jogot tanult, majd a bécsi Politechnisches Institut hallgatója lett, és ott szerzett mérnöki oklevelet. 1847-ig Stampfer professzor asszisztense volt. 1847 októberében Bécsben optikai és finommechanikai műhelyt nyitott, és szemüvegek, valamint látszerészeti eszközök árusításába fogott.

1850-ben az elemi mennyiségtan és mértan tanáraként kezdte meg oktatói tevékenységét a József Ipartanodában (a mai Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elődje), 1851-től 1867-ig a gyakorlati mértan és mechanikai technológia tanára volt, 1863-64-ben pedig a mechanika, a géptan és a szerkezettan tanári teendőit is ellátta. 1867-től 1894-es nyugdíjba vonulásáig a Műegyetemen a geodézia tanára volt.

Az első magyar nyelvű kézikönyvet a geodézia oktatásához Kruspér írta meg Földmértan címmel, amely 30 évig egyetemi tankönyvként szolgált.

A Kruspér-féle „új lejtmérő" szintező műszer az 1878-as párizsi világkiállításon ezüstérmet kapott. Új mérőeszközöket is szerkesztett, mint például a heliométeres távolságmérővel felszerelt szintezőműszert.

Kruspér István alapító tagja volt a Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek, amely − kezdeményezésére − sürgette a méterrendszer alkalmazását.  Az ő munkásságának köszönhetően Magyarországon már a nemzetközi méteregyezmény megkötése (1875) előtt egy évvel törvény rendelkezett a méterrendszer magyarországi bevezetéséről.

A nemzetközi tárgyalásokon ő képviselte a magyar kormányt. 1878-ban Kruspér előterjesztése alapján állították fel a Mértékhitelesítő Bizottságot (a mai Országos Mérésügyi Hivatal elődintézményét), amelynek 1894-ig vezetője volt. 1879-es megalakulásakor a párizsi székhelyű Nemzetközi Mértékügyi Bizottság tagjai közé választotta, és elnöke volt az alapetalonokat kidolgozó albizottságnak.

A méter Párizsban őrzött etalonpálcája megvizsgálásakor rámutatott az annak hosszában jelentkező – csillagászati és geodéziai mérések szempontjából kiküszöbölendő – eltérésre, s tökéletesítette a méter pontos meghatározását lehetővé tevő komparátort.  Az általa kifejlesztett tömegkomparátorral elnyerte az 1885-ös antwerpeni világkiállítás aranyérmét.

További találmányai sorában megtalálható többféle szintező, teodolit és szögfelrakó műszer, de mind közül legjelentősebb a heliométeres távolságmérővel felszerelt teodolit volt. A teodolit mérőműszer, ami vízszintes és függőleges szögek precíz mérésére alkalmas.

Kruspér Istvánnak a Budapesti Műegyetem geodéta professzoraként szerzett érdemeit a méterrendszer kidolgozásában és bevezetésében nemzetközileg elismerték: a francia Becsületrend tiszti fokozatának kitüntetését is megkapta több külföldi kitüntetés mellett.

Forrás: https://www.sztnh.gov.hu/

https://turul.info/

https://hu.wikipedia.org/

Borítókép: Geodéta (https://hu.wikipedia.org/)