A keleti nyelvészet történetében úttörő jelentőségű munkájaként, Calcuttában jelent meg két műve 1834-ben: Grammar of the Tibetan Language és Essays towards a Dictionary Tibetan and English. A szanszkrit-tibeti-angol szótára halála után látott napvilágot.
„Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében.”
Kőrösi Csoma Sándor (Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11.) nyelvtudós, könyvtáros, világjáró, saját szavaival: székely-magyar Erdélyből („Siculo-Hungarian of Transylvania”) gyalog elindult Ázsiába, hogy a magyarok őshazáját és őstörténeti forrásokat keressen. 20 nyelven beszélt, 16 európai és keleti nyelven állított össze szójegyzéket. Elképzelhetetlen nélkülözések árán, lámakolostorokban tanulta és rakta le a tibeti nyelvészet alapjait.
Nemzeti hovatartozásának a meghatározása: „Transylvano-Siculus”, azaz erdélyi székely; büszkén hirdetett székelysége végigvonul egész életén. „Én a székely nemzetség szülöttje vagyok. Ez a magyar nemzetnek azon részéhez tartozik, mely a kereszténység negyedik századában a régi Dácziában telepedett le s jelenleg Erdély nagyfejedelemségét lakja.”
1845-ben az Ázsiai Társaság emlékoszlopot emelt a sírja fölé. 1858-ban gróf Széchenyi István halála előtt lefestette Csoma síroszlopát, bekereteztette, és az alábbi feliratot vésette bele:
„Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt kitartó hazafiságtól lelkesítve – Kőrösi Csoma Sándor – bölcsőjét kereste a magyarnak, és végre összeroskadt fáradalmai alatt. Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében.”
1933-ban Kőrösi Csoma Sándor lett az első európai, akit Japánban bodhiszattvának (buddhista szentnek) nyilvánítottak. Sírja buddhista zarándokhely lett.
Forrás: https://hu.wikipedia.org/
Borítókép forrása: https://karcfm.hu/