A modern matematikai heurisztika megalkotója: Pólya György

  2021. október 9. - www.sopronmedia.hu

Tudtad, hogy Pólya György (Budapest, 1887. december 13. – Palo Alto, 1985. szeptember 7.) magyar matematikus, fizikus és metodológus, világhírű tudós, a heurisztika tudományának és módszertanának megalkotója, kidolgozója?

A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban kedvenc tantárgyai a biológia és az irodalom voltak, a matematikában ekkor még nem jeleskedett. Egyetemi tanulmányait 1905-ben kezdte meg. Előbb a jog-és államtudományi karon tanult, majd átiratkozott az irodalom és filozófia szakra. Kedvenc professzora, Alexander Bernát azt ajánlotta, hogy későbbi sikeres alkotótevékenysége érdekében tanuljon matematikát és fizikát. Ő megfogadta tanácsát, ezért a budapesti egyetemen továbbtanult, a fizikában Eötvös Loránd, a matematikában Fejér Lipót előadásait hallgatta. Elmondása szerint matematikussá válásában a legnagyobb szerepet a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok, és Fejér játszotta. Az egyetemen találkozott Szegő Gáborral, kivel később számos közös tanulmánya volt.

Pólya György

Pólya György

http://doktori.math.bme.hu/

1910/11-ben a bécsi egyetemre járt, miközben egy előkelő család gyermekének korrepetálásából tartotta el magát. Visszatérve Budapestre a geometriai valószínűségelmélet témakörben megvédte matematikai doktorátusát. 1912-ben és 1913-ban a matematika akkori "fővárosában", Göttingenben dolgozott, olyan nagyságok közelében, mint Hilbert, Weyl vagy Landau. Az egyetemről viszont eltanácsolták, mivel Zürichből Frankfurtba utazva a vonaton összeszólalkozott egy fiatalemberrel, amiből azután verekedés lett, és ebből Pólya György került ki győztesen. Később kiderült, hogy a megvert fiú apja Göttingen egyik rendkívül fontos embere volt.

1923-ban kezdte meg az együttműködését Szegő Gáborral, aminek köszönhetően 1925-ben megjelent közös könyvük (Feladatok és tételek az analízis köréből), mely mindkettőjük nemzetközi elismertségét magasra emelte.

1940-ben az USA-ba emigrált, Stanfordban kötött ki, amely város világhírű egyetemén 1953-ig, nyugdíjba vonulásáig professzorként dolgozott. Amerikába érkezése után fejezte be A gondolkodás iskolája című könyvét, amely 1945-ben jelent meg. 1951-ben megint Szegő Gáborral publikált, könyvükben a  matematikai fizikában elért eredményeiket tették közzé, amikből legtöbbet a kibernetika hasznosított.

https://handedsite.wordpress.com/

Mi is az a heurisztika, ami Pólya nevét ismertté tette?
A Heurisztika az ógörög heureszisz (rátalálás) szóból származik. Az új igazságok módszeres fölfedezésének művészete, az a folyamat, amelynek során nem szigorúan szabatos logikai következtetéssel jutunk el a premisszáktól a konklúzióig, ám az eredmény helyes lesz. Másképpen: az egyértelmű algoritmusok helyett próbálkozásokkal, korábban megszerzett tapasztalatok felhasználásával működő feladat-megoldási módszer. A mesterségesintelligencia-kutatásban nélkülözhetetlen.
Heurisztikusnak az olyan gondolatmenetet nevezik, amely még nem bizonyított állítások mellett érvel, tapasztalati tényekből megfogalmazott tulajdonságok segítségével. Ha heurisztika útján sikerül egy problémát megoldani, akkor a bizonyítás már szigorú logikai úton is elvégezhető.

Pólya György ismertebb munkái: A probléma megoldás iskolája, A gondolkodás iskolája, A matematika gondolkodás művészete I-II. ( Indukció és analógia, A plauzibilis következtetés), Matematikai módszerek természettudományokban.
250 cikke és társszerzőkkel együtt 10 könyve, illetve monográfiája jelent meg, közülük számosat több nyelvre lefordítottak. Összegyűjtött műveit 4 kötetben adták ki Cambridge-ben 1974 és 1984 között.

Pólya György

Pólya György

http://www.fokusz.info/

Forrás: Wikipédia

Borítókép: https://medium.com/

Kérem, várjon... Kérem, várjon...