„Az párduckápákkal, fényes sisakokkal, forgókkal szép mindenik.”
Balassi Bálint
Szekeres Lukács Sándornak a Székely Mózes erdélyi fejedelemről szóló tanulmánykötetében (Székelyudvarhely, 2007) olvashatjuk egy Székely András nevű katonai vezető 1581-es végrendeletét, aki anyagi javakkal bőven rendelkezett. A listából az derül ki, hogy – többek között – három darab párducbőrrel is. Ezek szerint ennek a vadállatnak a bundája még mindig rangjelző lehetett a török és a német ellen küzdő, XVI. századi Erdélyben.
Kinek vagy minek volt a párduc – mint totemállat – a szimbóluma? Árpád honfoglaló vezérünket szokás „Párducos Árpádként” emlegetni, ő viszont a maga idejében a Kárpát-medencében a legfőbb Hadúr volt. Milyen leszármazási vonalat jelöl ez meg? Ez a nemes vadállat kizárólag az iráni hegyekben, fennsíkokon és a Kaukázusban volt honos.
A kacagány nyakba akasztható vagy köthető, a hátat borító prémes állatbőr. Eredetileg párduc vagy tigris bőréből készült felsőruha, amelynek helyébe később a mente lépett.
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2Fimport%2F71%2F59%2Farolsen-klebeband-02-339_pli1.jpg)
https://hu.wikipedia.org/
Isteni származásúnak tartották magukat az egyiptomi fáraók, mikor név szerint Dioniszosztól, Oszirisztől, de ami a mi szempontunkból legfontosabb, Nimrudtól származtatták magukat.
Ezek az uralkodók tudtak égi származásukról, s ezért nevezték magukat a királyi ház ivadékai a "Nap-isten fiának". Az ősi hagyomány ilyennek tartotta azt a nemzetséget is, amelyből Árpád származott. A Nap-király első leszármazottja a felső-nílusmenti Kusan földjéről származó Dioniszusz volt, aki hol mint felmagasztalt istenfi jelent meg, párduc-kacagánnyal a vállán, hol meg keresztre feszítve görög gemmákon volt látható.
A beavatottban életre kelő belső isteni én feltámadásának és újraszületésnek pedig egykor a foltos párducbőr-kacagány volt a jele. A párducbőrt viselő beavatottat Nebrodesznek hívták, s azóta ennek a fogalomnak az emlékét a foltosbőrű párducot jelölő Nibru, Nib-ur, vagy Nimru szó őrzi.
H. P. Blavatsky írja, hogy "Assyria was the land of Nimrud, from Nimr-spotted, and Nimrud was Bachus with his spotted leopard skin." Tehát Assziriát Nimrud földjének nevezték, Nimrud pedig foltos(bőrű)-t jelent, és ő volt a párduc-bőrös Bacchus.
A héber Targum-irodalomban, mely egymás mellett tünteti fel a héber és a latin szöveget, ezt lehet olvasni; "nec opus habeamus filiis Hagar, filiae Pharaoni, filii Nimrod, qui projecit te in fornacem ignis." Magyarul: Ne legyen nekünk semmi közünk olyan fiakkal, akiknek Hágár az anyjuk, mert ez a Hágár annak a Nimródtól származó fáraónak a lánya, aki téged a tüzes kemencébe vetett.
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2Fimport%2F8b%2Fc7%2F1_4gzc.jpg)
http://emf-kryon.blogspot.com/
Az egyiptomi Halottak könyve szerint holta után minden fáraó királyi ősével: a halottak birodalmának főbírájával, a párducbőrös Oszirisszel kívánt eggyé lenni.
A közös tőről szakadt turáni népeknél mindenkor élt az ősi mágus hagyomány, mert Fettich Nándor szerint művészetükben például a Nap-isten állatattribútumát általában három variánssal, a griffel, vadkannal és párduccal fejtették ki. Ez például az avar szíjvégek egész tömegében látható, ami hajdan a kagáni hatalom képviselőjének mágikus erőt biztosított.
Az avarok párduchagyománya mellett szól még egy régi történet is, mikor a Bizáncban járt avar követek "lépteit" például egy korabeli szemtanú és udvari költő a vállukon viselt párducbőr-kacagány láttán - költői allegóriával - a párducéhoz hasonlította.
Erre utal az ócsai avar kori keresztyén templomban talált kép is, amely Jézust, az "Isten bárányát", ősi mágushitünk misztikus hiedelme szerint mint Isten párducát, Pantera-Deit ábrázolta a nép előtt.
Hunor és Magyar apját, a bibliai nagy vadászt, Nimrudot a párduc szimbolizálta. A párducbőr-kacagány így őseink szemében egyben a nimrudi származást, a szabir-hun-avar-magyar testvériséget is kifejezte.
Kiket illetett meg a párduc-kacagány? A szakrális fejedelmi méltóság az ősmagyaroknál nem volt átruházható, arról krónikáink is tanúskodnak. A nagyfejedelmi méltóság: a kendéé meg a kurszáné, és a többieké is öröklődött; kurszán, kündü, vagy kaplony csak a kündü családjából származó személy lehetett.
Forrás: Oláh Imre: A Nimrud hagyomány. Kárpátia Műhely, Budapest, 2006.
https://magyarnemzet.hu/
Wikipédia
Borítókép: Munkácsy Mihály: Honfoglalás (részlet)
Forrás: https://hu.wikipedia.org/