| 2021. november. 28. | 2 perc olvasás

A pozsonyi egyetem születése

Tudtad, hogy Mátyás király 1465-ben Academia Istropolitana (Universitas Istropolitana) néven egyetemet alapított Istropolisban, a szkíták egyik ősi városában?

Az ógörög krónikások és a régészek szerint már i.e. 500-ban szkíták népesítették be az Al-Duna, a Nagyalföld és a Kisalföld vidékét. A Kisalföld északnyugati részén állt az Istros (lásd még Iszter, ma Duna) partján Istropolis, mai nevén Pozsony.
Az egyetem nevét az Istropolitana szóról kapta, mely ógörög nyelven Pozsony városát jelentette. Az egyetemen kiváló, nemzetközi hírű tanárok működtek. Kancellárja Vitéz János lett, akinek halála után az oktatók távoztak, és az egyetem ezzel hanyatlani kezdett. Mátyás halálával az egyetem teljesen megszűnt (1490).

Academia Istropolitana, Karol Frech alkotása
Academia Istropolitana, Karol Frech alkotása
https://www.webumenia.sk/

A középkori pozsonyi egyetem létrejötte előtt Magyarországon két egyetem működött. Az elsőt Nagy Lajos király alapította 1367-ben Pécsett, a másodikat Luxemburgi Zsigmond 1395-ben Óbudán.

II. Pál pápa 1465. május 19-én kelt, Vitéz Jánoshoz és Janus Pannoniushoz intézett bullájában széles körű felhatalmazást adott Mátyásnak, tetszése szerint dönthetett az egyetem székhelyéről és fakultásairól.
Az egyetem megalapításában Mátyás király mellett nagy szerepe volt Vitéz Jánosnak és Janus Pannoniusnak. Az akkori szokás szerint bölcsészeti, hittudományi, jogi és orvosi karok működtek az intézményben. Regiomontanus, Ilkuszi Mátyás a bölcsészeti, „Magister Petrus" az orvosi, Gattus János a jogi, krumpachi Koch Lőrinc és hittendorfi Schricker Mátyás a teológiai kar tanárai voltak. Werbőczy István is itt szerezte alapos jogi tudományát.

Mátyás király kőbe vésett uralkodói címere Pozsonyban
Mátyás király kőbe vésett uralkodói címere Pozsonyban
https://hu.wikipedia.org/

Figyelemre méltó Pozsony ógörög elnevezése, hiszen itt ógörögök soha nem éltek, viszont krónikáikban gyakran írnak a Kárpát-medencei szkítákról, kiknek hatalmas, népek szövetségén alapuló birodalma a Kárpát-medencétől a Fekete-tengeren és a Kaukázuson át, egészen a Közel-Keletig és Belső-Ázsiáig terjedt. A szkíták már az i.e. 5. században a Kárpát-medence lakói, jellegzetességük a lovaglás tudománya, a reflex íj használata, a nadrág- és kabátviselet, a csizma, a gomb használata, a kiváló fémmegmunkálás és ötvösművészet. Nyelvük agglutináló, azaz toldalékoló, ragozó, akárcsak a magyar nyelv.

Forrás: https://efolyoirat.oszk.hu/ (Császár Mihály dr. Az Academia Istropolitana, Mátyás király pozsonyi egyeteme. Oklevéltárral. Pozsony, 1914. 3—141.)

Wikipédia

Borítókép forrása: Sme

Legnépszerűbb cikkek