Árpád-házi Ágota I. István magyar király és Gizella bajor hercegnő egyik leánya.

Amikor száműzött Eduárd hercegnek és fivérének menekülnie kellett Angliából, ahol letaszították őket trónjukról, a magyar uralkodótól, I. István királytól kértek menedéket, aki be is fogadta őket, s a Mecsekben még egy birtokot is nekik adott.

Szent István hozzáadta Eduárdhoz Ágotát, aki 1047-ben Mecseknádasdon egy kislányt szült neki, akit Margitnak kereszteltek, és aki Skóciai Margit néven vonult be a skót és az angol történelembe.

A politikai helyzet rendeződése után Eduárd és családja hazautazott Angliába, és feleségül adta Margitot III. Malcolm skót királyhoz, akitől nyolc gyermeke született, köztük Edit, aki Matild néven I. Henrik angol király első hitvese lett 1100-ban. Így tehát Ágota lett a Normandiai-ház egyik ősanyja.

Skóciai Szent Margit (Nádasd, Magyarország, 1047. június 10. – Edinburgh, Skócia, 1093. november 16.) Árpád-házi származású skót királyné III. Malcolm második feleségeként nagy befolyást gyakorolt a kora középkori Skócia egészére.

Kiemelkedik keresztény hittérítő és hitéleti munkássága, mivel megismertette a római katolikus liturgián alapuló kereszténységet Skóciával.

 Az életrajzíró Durhami Turgot-tól tudjuk azt, hogy Skócia népe hálás szeretettel tisztelte Margit királynét, aki templomokat és kolostorokat építtetett, és minden nyomorúságos szenvedőn segített. Margit Plantagenet, Lancaster, és a York dinasztiák ősanyja lett azáltal, hogy leánya, Matild, Hódító Vilmos legkisebb fiának, I. Henriknek lett a felesége.

Margit 1093. november 16-án halt meg Edinburghban, örök álmát az általa 1072-ben Dunfermline-ban alapított bencés rendi kolostorban alussza együtt férjével, fiával és más skót királyokkal és főnemesekkel. Életrajzírója, Durmferline-i Theoderich szerzetes szerint a kimagaslóan nagy tudású, nyitott szellemű magyar hercegnő Skócia királynéjaként a skóciai történelem egyik legkiemelkedőbb alakjává vált.

A szegények és árvák iránti elhivatottsága, a művészetek, az oktatás, az igazságosság és a szociális felelősségvállalás pártfogása miatt Szent Margitot gyakran Skócia gyöngyszemeként emlegetik.

Edit skót hercegnő, majd Skóciai Matild néven angol királyné 1080 körül születhetett, a skóciai Dunfermline városában, III. Malcolm skót király és Skóciai Szent Margit leányaként, a Dunkeld-ház sarjaként.

Az I. Henrik angol királlyal kötött házasság esküvői ceremóniája a Westminster apátságban zajlott, Anzelm canterburyi érsek adta össze őket, egyúttal királynévá koronázta az asszonyt, aki onnantól kezdve már a Matilda nevet viselte. 1102 februárjában megszületett első gyermekük, Angliai Matilda. Skóciai Matildot karitatív tevékenysége és ügyes kormányzási képessége miatt Angliában különösen szerették, így 1118-as halálakor gyászruhát öltött a szigetország, nyolcnapos megemlékezést tartottak szerte az országban, amelynek során 68 ezer szegény kapott bőséges ellátmányt.

A költészetért és a zenéért rajongó asszony a mindennapi problémákat ügyesen kezelte, hidakat, apátságokat, leprásokkal foglalkozó kórházakat építtetett, ráadásul személyesen is ápolta és segítette a szegényeket, valamint a betegeket, így nem véletlenül kapta meg hálás népétől a „jó királyné Matilda” nevet. A Warenne (másik nevén Hyde)-krónikában így emlékeztek meg róla: „...a nők közül az első, túláradó szeretete nem ismert határt, szűnni nem akaró imádsággal fordult az Úr felé, hogy országa lakóinak útjait egyengesse. A nap minden órájában szolgálta Istent, oly hűségesen és oly boldogan, hogy bárki azt gondolhatta volna, kápolnája nem egy udvari szentély, hanem az egyik legbuzgóbb szent szerzetesi templom.”

Roger salisburyi püspök szervezésének köszönhetően a nyolc napig tartó gyászidőszak alatt 47 ezer misét mondattak a megboldogult királyné lelki üdvéért, 9 ezerszer csendültek fel a zsoltárok énekei és naponta 67 820 szegény, koldus, nincstelen angol lakhatott jól.

Angliai Matild vagy angolosan Maud (London, 1102. – Rouen, 1167. szeptember 10.) angol hercegnő, német-római császárné, az Angolok úrnője. I. Henrik angol király és Skóciai Matild skót hercegnő leánya, Skóciai Szent Margit unokája, Árpád-házi Ágota dédunokája. II. Henrik angol király anyja. A Plantagenêt-ház ősanyja.

Korán, 11 esztendősen férjhez ment a nála jóval idősebb V. Henrik német-római császárhoz. Császárnévá koronázták férjével együtt 1117-ben, Rómában. A császár 1125-ben meghalt. Ezután Matild hazautazott Angliába és I. Henrik Matildot jelölte ki örökösének, ezt azonban az asszony unokatestvére, Blois-i István ellenezte, és I. Henrik halála után polgárháború tört ki közöttük a korona megszerzéséért. Később Matildnak az Anjou Gottfriedtől született legidősebb fia, Plantagenet Henrik foglalta el az angol trónt, II. Henrik néven új királyi dinasztiát alapítva.

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81gota_(Sz%C3%A1m%C5%B1z%C3%B6tt_Edu%C3%A1rd_feles%C3%A9ge)

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Sk%C3%B3ciai_Szent_Margit

 

https://cultura.hu/aktualis/arpad-hazi-hercegno-skociaban/

 

https://mult-kor.hu/amikor-egy-kzepkori-kiralyne-halala-68-ezer-embert-lakatott-jol-20170106?utm_source=social&utm_campaign=amikor-egy-kzepkori-kiralyne-halala-68-ezer-embert-lakatott-jol-20170106&utm_medium=facebook&fbclid=IwAR2pT8WCfOWdr8RY0Pr6u80ggCFDMMYZJGyk6Y_JnqcCNzEeJ3We7nVaFvs

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Sk%C3%B3ciai_Matild_angol_kir%C3%A1lyn%C3%A9

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Angliai_Matild_n%C3%A9met-r%C3%B3mai_cs%C3%A1sz%C3%A1rn%C3%A9