Gellért Károly egyszerű vasmunkás volt, aki állandóan újításokon törte a fejét. Kidolgozott egy módszert, amivel a legkülönbözőbb formájú sokszögletű alkatrészeket is legyárthatják. Világra szóló találmány. A külföldi műszaki lapok is elismeréssel írtak róla, sorra jelentek meg a cikkek az új technológiáról.
![](https://fw.photos/vdPp6TwmuGXWOvcvjf3_3UsMD7U=/665x0/filters:watermark(https://admin.sopronmedia.hu/images/watermark.png,10,-30,10,13,13)/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2Fimport%2F42%2F67%2F119065116-2051514288319171-5654520060616006450-n_45rw.jpg)
Gombó László géptervező mérnök már az ötlet születésekor felismeri a sokszögeszterga lényegét, és Gellért zseniális ötlete az ő részvételével párosul a szakértelemmel, így kettőjük neve összeforr a sokszögeszterga kapcsán.
A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem is fölkarolta a találmányt, foglalkozott a sokszögmegmunkálás kutatásával, és a Gellért-féle sokszögeszterga egyetemi tananyag lett.
A sokszögesztergák az ék-, retesz- és bordakötéseknél korszerűbb, ún. sokszögprofilú felületrendszerek előállítására alkalmasak. A sokszögesztergán speciális főorsó-csapágyazás segítségével, a munkadarab bolygómozgásával alakítható ki a kívánt profil.
A gép magyar sorozatgyártására azonban nem került sor, pedig igen sokrétűen lehetett volna felhasználni, mert alkalmas poligon tengelykötések megmunkálására, amelyeknek élettartama a hagyományos kötések többszöröse.
Forrás: https://szantograf.hu/
Borítókép forrása: Szalay Zoltán / FORTEPAN