Ilyen nyaralónak készült a Szilvásy-lőver is, korabeli népszerű nevén a „Szilvavár”. Napjainkban szépen felújítva a Hársfa soron, a 29-es szám alatt őrzi egy letűnt kor és egy jellegzetes soproni figura emlékét.

Az építtető farádi dr. Szilvásy Márton ügyvéd, udvari tanácsos, országgyűlési képviselő volt. 1853. május 27-én született Sopronban. A századforduló idején Sopron legnépszerűbb közéleti személyiségei közé tartozott. A kor divatja szerint gavallér módra öltözködött, és sokaknak szimpatikus volt kedves, humoros egyénisége.

A városban több épület is kapcsolódott a nevéhez, ezek közül teljes egységben csak a Szilvásy-lőver maradt fenn az utókorra.

Szilvásy Márton és családjának lakóháza a mai Kossuth Lajos utca 24. alatt épült fel. Terveit nem kisebb építész készítette, mint Handler Ferdinánd. A lakóépületen kívül-belül gazdagon megjelentek a korban divatos romantikus stílusjegyek. Az egyetlen család kényelmét szolgáló épületben csak a földszinten 12 szoba helyezkedett el; a konyha, mellékhelyiségek és a személyzeti szobák a pincében, a vendégszobák a tető alatt voltak. Azt nem lehet biztosan tudni, hogy a Handler-féle tervekbe berajzolt csillagboltozat és a többi gótizáló mennyezet mind kivitelezésre került-e, hogy milyen volt az összhatásuk, mivel az épületet sajnos a II. világháború alatt bombatalálat érte és elpusztult. Elpusztítása építészettörténetileg is súlyos kár, mert hazánkban nemigen maradtak fenn romantikus stílusban kiképzett lakóházi belső terek.

A mai Várkerület 106-os számú épületet is hívták a 20. század elején Szilvásy-háznak: itt működött ugyanis dr. Szilvásy Márton ügyvédi irodája, amelyet természetesen tábla is hirdetett a homlokzaton.

Ügyvédi munkája mellett dr. Szilvásy nevéhez számos soproni egyesület, társaság alapítása vagy működtetése kapcsolódik. Sok éven át volt a Kaszinó Egyesület igazgatója, többek szerint lelke is. Elnöke volt a Soproni Dalfüzérnek. Sportemberként is jeleskedett, így a közeli Fertő-tó adottságait kihasználva a „Fertői Csónakázó Társaság” létrehozása is az ő szervezőmunkáját dicsérte. 1884-ben már kiadvány rögzítette a társaság elkészült szabályzatát. Ez a kézzel írt és kőnyomatos eljárással sokszorosított okmány többek közt a házirendet, a csónakházi lobogók használatát, a „nem tisztességes egyének bevezetésének tilalma” fejezeteket tartalmazta és mindazt, ami a vitorlázással összefüggött, egészen az egyenruháig vagy az általában használt szakkifejezésekig. A szabályzatot ki más, mint dr. Szilvásy Márton elnök látta el kézjegyével. Nem is igen volt baleset. A szép társadalmi sportéletet azután megzavarta, majd megszüntette a tó kiszámíthatatlannak látszó vízszintingadozása. A század végi Rába-szabályozási munkák, a Hanság-csatorna megépítése megzavarták a vízháztartási egyensúlyt. „A Fertői Csónakázó Társaság” feloszlott és az Oedenburger Zeitung 1907. évi 184. számának mellékleteként megjelenő beszámoló („Nach 25 Jahren”) bánatos részleteket közöl a volt elnök, Szilvásy Márton tollából. Összefoglalta az évtizedek tapasztalatait, leírta a „Júlia” nevű vitorlás egykori viharos útját, a mentési részleteket. Beszámolt arról, hogy a csökkenő vízszint következtében négy évig várták a társaság tagjai a vitorlázási feltételek megjavulását. A múló idő azonban könyörtelenül kiszárította, elkorhasztotta a szép hajókat. A Printz Ferenc városi tanácsos buzgólkodása folytán felépült romantikus megjelenésű tóveranda is elkorhadt, lebontották, faanyagát értékesítették. Egyre hosszabb és szélesebb csatornaásással lehetett már a kisebb tavakat, a fertőrákosi öblöt csónakkal elérni. Kialakult a mai helyzethez hasonló nádvilág, mely más ruházatba öltöztette a régi környezetet.

Szilvásy nagy vadász hírében is állt: ő alapította a soproni Lövészegyletet és 1910-ben felemelte a Bécsi-dombon fából készült vadászkastélyát, a Hubertusz-lakot. Dr. Szilvásy Márton vadászkastélya a Bécsi-domb talán legszebb panorámát nyújtó helyén épült fel, mely a turisták kedvelt kirándulóhelye volt már ekkoriban is: a Schneeberg és a Rax sokszor havas csúcsaiban lehetett innen gyönyörködni. 1915-ben eladta a vadászházat a Soproni Városszépítő Egyesületnek, akik hamarosan átalakították a kis faépítményt és 1916-ban megnyitották a turisták előtt a Hubertusz-lakot, amelynek már italmérési joga is volt. A hangulatos, faszerkezetű épület nem tudott sokáig dacolni az időjárás viszontagságaival, rövidesen átépítésre szorult: ugyan korlátozott anyagi lehetőségei miatt nem könnyen, de az 1920-as évek közepére a városszépítő egyesület átépítette nagyrészt kőből és téglából a helyiek és turisták körében egyaránt oly népszerűvé vált Hubertusz-lakot. Ettől kezdve a vendéglátás mellett turistaházként is funkcionált. A II. világháborút sajnos ez az újabb, téglaépítésű vadászlak sem élte túl.

Szilvásy vadászatainak emlékét őrzi a Soproni Egyetem főépületében található Vadgazdálkodási és Vadászati Gyűjtemény is, amelyben - a dr. Roth Gyula professzor hagyatékából származó trófeák mellett - megtekinthetőek dr. farádi Szilvásy Márton trófeái, amelyek több mint 100 évvel ezelőtt kerültek elejtésre.

1915 és 1918 között dr. Szilvásy Sopron országgyűlési képviselőjeként is tevékenykedett. Szülővárosában, Sopronban hunyt el 1918. április 4-én.

Források:

szivk.hu

sopronigyogyhelyek.hu

greenuniversity.uni-sopron.hu

Facebook: Élmény nektek magazin, Soproni Múzeum Régiségtár

Garád Róbert: A Fertő vitorláséletének múltjából. In: Soproni Szemle, 35. évf. 3. szám, 1981.

Tompos Ernő: Handler Ferdinánd építész és családjának többi építész tagjai. In: Soproni Szemle, 16. évf. 1. szám, 1962.

Borítókép: sopronigyogyhelyek.hu