| 2018. december. 14. | 5 perc olvasás

A soproniak hűséges szíve legyőzte a nagyhatalmak akaratát!

Ügyes diplomaták, diadalmaskodó felkelők, és 15 334 hazafias szív szavazata. Ezek álltak szemben a nagy hatalmú politikusok szavával 97 évvel ezelőtt. Végül a voksolók diadalmaskodtak. A soproni népszavazás a trianoni békeszerződés egyetlen komolyabb területi revíziója volt. December 14-én, a népszavazás emléknapján ünnepeljük, hogy Sopron bebizonyította: ő a Leghűségesebb Város.

1918. november 17 – az osztrák államtanács bejelenti, hogy igényt tartanak Magyarország nyugati vármegyéinek bizonyos részeire – vagyis, a mai Burgenland területére. Ezt azért is határozták el az osztrák politikusok, mert Ausztriát és Németországot eltiltották az egymással való egyesüléstől – ez jelentette volna számukra a kiutat a válságból. Az osztrák politika ezek után aggodalmát fejezte ki azért, mert úgy vélték, nem tudnák eltartani magukat, szükségük van egy területre, ami biztosítja számukra az élelmiszer ellátást.  

Nagy-Magyarország sorsa Trianonban megpecsételődött
Nagy-Magyarország sorsa Trianonban megpecsételődött

Az amerikai földrajztudósok javaslatára úgy döntöttek a nagyhatalmak, hogy Burgenlandot adják oda Ausztriának, amely terület természeti, mezőgazdasági erőforrásokban nagyon gazdag. Az indoklásban az is szerepelt, hogy ezt a vidéket zömében német ajkúak lakják.

A megkésett meghívó

Ezt az akaratukat az osztrákoknak sikerült a párizsi békeszerződéseken keresztül érvényre juttatni – többek között azért is, mert az osztrákok előbb kaptak meghívót, mint a magyarok, ezért jobban fel tudtak készülni. Így hát Trianonban megszületett a döntés – a mai Burgenland területe Ausztriáé lett. Ez a döntés rendkívül aggasztó volt – a történelem folyamán ugyanis nem sokszor volt arra példa, hogy egy vesztes országhoz csatolják egy mellette harcoló másik vesztes ország jelentős területét.

- Miután Trianonban rátették a pecsétet erre a döntésre, a magyar diplomácia a tettek mezejére lépett, és folyamatosan küzdöttek ellene – emelte ki Dr. Tóth Imre, történész. - A honatyák fájdalom szorította szívét végül a Nyugat-Magyarországi felkelés lobbantotta lángra – fűzte hozzá.

A Sopron környékén élők nem voltak hajlandók beletörődni a nagyhatalmas döntésébe
A Sopron környékén élők nem voltak hajlandók beletörődni a nagyhatalmas döntésébe
Forrás: Internet

A "rongyosok" diadala

Ez volt az a történelmi esemény, amely igazán elindította a politikusaink hazafias törekvéseit. Az 1921. augusztus végétől 1921. októberének közepéig tartó harcok során a felkelők kiszorították az osztrákokat a teljes Burgenland területéről, és kikáltották a Lajtabánságot. A magyar kormány támaszkodott erre a felkelésre, és titokban támogatta is a „rongyosokat”.  

A Rongyos Gárda felkelőinek csoportképe
A Rongyos Gárda felkelőinek csoportképe
Forrás: Internet

Ezen felkelés miatt hívták életre 1921. október 11-én a Velencei konferenciát, ahol magyar, osztrák, és olasz politikusok kívántak pontot tenni a heves eseményekre – ki-ki a saját ízlésének megfelelően… Végül, a rongyosok lefegyverzéséért cserébe Ausztria belement a népszavazásba. A magyar honatyák okos trükköt alkalmazva nem az osztrákoknak, hanem Olaszországnak ígérték meg a leszerelést.

A népszavazásra „ítélt” terület kijelölése nagy felelősség volt – ugyanis cseppet sem volt mindegy, hogy a lakosság hogyan nyilvánít véleményt. A magyar kormány nem véletlenül döntött tehát Sopron, és környéke mellett: biztosak voltak benne, hogy az itt élők szíve hazájukhoz húz majd.

A tét hatalmas volt: Sopron és környéke magyar marad vagy sem?
A tét hatalmas volt: Sopron és környéke magyar marad vagy sem?

Megfagyott az idő Sopronban

Azonban ennek ellenére a népszavazás napjának atmoszféráját áthatotta az izgalom. - Rettenetesen hideg volt Sopronban – mesélte Dr. Tóth Imre. - Annyira zimankós volt az időjárás, hogy a Várkerületen lévő óra mutatói összefagytak, mire reggel elindult a népszavazás. Először Sopronyi-Thurner Mihály, az akkor polgármester adta le a voksát, utána Klebelsberg Kuno, a város és környéke országgyűlési képviselője következett – részletezte a történész.

Az arányok magukért beszélnek!

- Ismerjük azokat a legendákat, amelyek azt mondják, hogy befolyásolták a népszavazást – hívta fel a figyelmet Dr. Tóth Imre. - Mivel ez volt az első népszavazás a magyar közjogban, az intézmény terén létező hiányosságok miatt, a szakértők szerint a szervezésben valóban előfordulhattak mulasztások. Ugyanakkor, a végeredmény arányai magukért beszélnek: több, mint 15 300 fő döntött Magyarország mellett, míg az Ausztriához való csatlakozást csupán 8227-en támogatták.

A szavazás eredménye elsöprő volt
A szavazás eredménye elsöprő volt

A népszavazás emlékét a kormány 1922-ben törvénybe iktatta – ekkor kapta meg Sopron a „Civitas Fidelissima”, vagyis a „Leghűségesebb város” címet.

A Hűségkapu is hirdeti, hogy a soproniak szíve hova húz
A Hűségkapu is hirdeti, hogy a soproniak szíve hova húz
Forrás: Sopronanno.hu

Hazafias kötelesség volt ellátogatni Sopronba

- Ennek a címnek, és magának Sopronnak is nagy kultusza volt a két háború között Magyarországon – hangsúlyozta Dr. Tóth Imre. - Szinte hazafias kötelesség volt a városunkat felkeresni – fűzte hozzá. A kormány sokat áldozott Sopron fejlesztésére, hogy ily' módon hálálja meg a hűségét. - Addig volt ez különösen érdekes, ameddig a magyar külpolitika gúzsba volt kötve – hívta fel a figyelmet a történész. - Ez az 1920-as évek végéig volt így. Egyedül voltunk a világban, a revíziós gondolatainknak sem volt külföldi támogatója. Sopron ekkor egy jelentős pozitív példa volt. A hazafiak azt mondták ezzel kapcsolatban: „lám-lám, van egy város, ahol nem is magyarul beszélnek, mivel német ajkúak lakják, de mégis a magyar hazára szavaztak” - mesélte.

A döntés - az előzetes félelmeket cáfolva- nem mérgezte meg a két ország kapcsolatát. December 14-én a soproni népszavazásról emlékezünk meg – a napról, amelyik a viharos történelem közepette, az őszinte hazafiasságnak köszönhetően fogant meg. A napról, amelynek révén még mindig magyar zászló lobog Sopron tornyain.

Legnépszerűbb cikkek