A szeptemberi napsütés és a száz évvel ezelőtti Sopron megelevenedése sokakat vonzott a belvárosba vasárnap, a Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft. Kult100 elnevezésű programjára. A forgatagba látogatók egyebek mellett megtudhatták, hogy 1921-ben mi volt a divat, milyen zenét hallgattak és mit táncoltak az emberek, vagy miről írtak az újságok. A szervező Pro Kultúra a város védőszentjének ünnepéhez kapcsolódva már ötödik alkalommal készült (KultKapuk, KultTerek, KultUtcák és KultUdvarok) az összművészeti programmal, amelynek részeként a belváros negyven pontján kínáltak kulturális tartalmakat a látogatóknak.

A Fő téri megnyitó ünnepségen Széles Sándor, Győr-Moson-Sopron megye kormánymegbízottja azt hangsúlyozta, hogy száz éve olyan döntés született, amely által Sopron és az akkori vármegye jelentős része magyar maradhatott. Akkor a soproniak átgondolt és alapos döntést hoztak, aminek a következményeit ugyan „sokáig nyögték, de ma élvezik, hiszen Magyarország kormánya mindent megtesz azért, hogy Sopron az egyik leggyorsabban fejlődő város legyen”.

Barcza Attila, Sopron és környéke országgyűlési képviselője azt emelte ki, hogy a rendezvény a kulturális és épített örökség ünnepe is. Felidézte, hogy a városban 2010 óta gyönyörű, új utcákon lehet járni a belvárosban, 30 ezer négyzetméter homlokzat újult meg, köztük templomoké is, valamint befejeződött a Fő tér és a Tűztorony felújítása. Sopron kulturális és épített öröksége méltó módon fejlődik, amelynek zászlóshajója a múzeumnegyed, amely most épül – mondta.

Dr. Farkas Ciprián, Sopron polgármestere arról beszélt, hogy ma arra emlékezünk, hogy Sopron a leghűségesebb város. Bizodalmát fejezte ki, hogy ez a soproniak szívét ma is büszkeséggel tölti el, mert „a gondolkodásunkat ma is meghatározza, hogy ez a döntés megszületett, hiszen hitet tettünk a magyar haza mellett”.  Hozzátette, hogy a népszavazás centenáriumi éve a legjobb alkalom arra, hogy az emberek megízleljék, milyen volt a száz évvel ezelőtti Sopron hangulata.

A program részeként egyebek mellett a Fő téren egy hagyományos „piacz” várta a látogatókat, ahol olyan portékák közül válogathattak, mint száz évvel ezelőtti eleink. A Mária-szobornál a Szent Korona-ballon várta a kíváncsi tekinteteket. A hőlégballon a Szent Koronát mintázza, és csak olyan helyen vendégeskedik, ahol a magyar történelem okán illő szerepet kap. A közreműködők mindegyike 1921-es jelmezben jelent meg, az utcákon lovasszekerek és hintók közlekedtek, emellett a város vendége volt a legbátrabb város, a Civitas Fortissima címet birtokló Balassagyarmat is. A Templom utcában borbélybarlang és Széchenyi-kaszinó, az Orsolya tér környékén pedig IV. Károly emléke kelt életre.