A Széchenyi-expedíció

  2021. április 11. - www.sopronmedia.hu

Tudtad, hogy gróf Széchenyi Béla három évig tartó kelet-ázsiai expedíciója korának tudományos, megismételhetetlen világszenzációja volt, amihez hasonlót mind a mai napig nem hajtott végre senki más?

A gróf Széchenyi Béla (1837-1918) által vezetett kelet-ázsiai kutatóútnak tagja volt a fiatal geológus, Lóczy Lajos (1849-1920), az osztrák térképész, Gustav Kreitner (1848-1893), és az erdélyi származású nyelvész, Szentkatolnai Bálint Gábor (1844-1913).

Az expedíciója Kelet-Ázsiában több mint 10 000 kilométert tett meg. 19 ládában 700 kilogrammnyi ásvány- kőzettani és őslénytani gyűjteményt, botanikai anyagot juttatott haza, több mint 2000 oldalas beszámoló és nyolc Magyarországnyi területet felölelő földtani és topográfiai térkép kíséretében.

Gróf Széchenyi Béla

Gróf Széchenyi Béla

https://hu.wikipedia.org/

Gróf Széchenyi István idősebbik fia, Ferdinand von Hochstetter geológus és Eduard Suess professzor tanácsai alapján állította össze útitervét.
Az expedíció tagjai 1877. december 4-én szálltak fel a Polluce nevű gőzhajóra, s Port-Szaid, Szuez, Dzsidda, és Áden érintésével érkeztek meg Bombaybe.
Lóczy Kalkuttában, a Bengáli Ázsiai Társaság székházában megtalálta Kőrösi Csoma Sándor önéletrajzát és kéziratait. Szentkatolnai Bálint Gábor Dél-Indiában a tamil nyelvet tanulmányozta. A holland gyarmatosítók uralma alatt álló Jáván Lóczy megmászta a 2915 méter magas Merapi-vulkánt. Megtekintette a félelmetes utóvulkáni működéseket, a füstölgő szolfatárákat és fumarolákat.

Széchenyi Kreitnerrel Japánba utazott, s felkapaszkodtak a 3776 méter magas, örök hó fedte Fudzsira. Japánban tanulmányozták azt az ajnó őslakosságot, akik hun eredetűnek tartják magukat.

Széchenyi Béla megérkezésekor Pekingben, az ,,északi császár székhelyén" (ahogy a fővárosukat a kínaiak nevezték), Európa-ellenes hangulat uralkodott,az angol francia gyarmatosítás miatt. Széchenyinek mégis sikerült elérnie, hogy a kínai minisztertanács, a birodalom legfőbb tizenegy miniszterének testülete, a Yamen fogadta.

Kínában tett útjuk volt az expedíció legeredményesebb, legtöbb új felfedezést hozó szakasza. Az expedíció tagjai eljutottak a Góbi sivatag legdélibb oázisvárosába, Tunhuangba, amely az utazás nyugati végpontja volt. Lóczyék felkeresték a településtől 24 kilométerre található barlangokat, melyeket két buddhista szerzetes őrzött. A mesterséges üregekben a buddhizmus jelképei, szobrok, festmények rejtőztek. A világtól elzárt, távoli vidéken alig-alig fordult meg európai ember. A szerzetesek elmondták, hogy az üregek freskóit a Han-dinasztia idején készítették.

Buddhista barlangtemplomok

Buddhista barlangtemplomok

wordpress.com)

A Széchenyi-expedíció jelentőségét az egyik legkiválóbb klímakutató, a német Ferdinand von Richthofen így méltatta: „a földtani kutatás tekintetében az egész utazás merőben új területeket tárt fel. Aligha van még valaki az újabb kori földtantudósok között, akinek osztályrészéül jutott a kutatásnak ily csodálatosan nagy és gyönyörű területe. Lóczy igazolta rátermettségét a nagy feladatra.”

A Széchenyi-Lóczy-expedíció Belső-Ázsia és Nyugat-Kína földrajzi feltárásában olyan mérföldkő volt, mely eredményeivel hosszú időre új irányokat adott a földrajz-tudományok fejlődésének.

Lóczy egyetemi professzorként felkeltette az érdeklődést tanítványaiban az ázsiai geológiai, földrajzi problémák kutatása iránt. Az ő ösztönzésére indult el Mandzsúriába a vasútépítő mérnök-geológus, Gubányi Károly, valamint Kína óriásfolyamainak tanulmányozására Cholnoky Jenő és a Tien-san magas fennsíkjainak titkait fürkésző Prinz Gyula. A tunhuangi sziklabarlangok rejtelmeit feltáró Stein Aurél a Széchenyi-expedíció tapasztalataira és Lóczy útmutatására alapozva tehette meg világhírű felfedezését.

Lóczy Lajos

Lóczy Lajos

http://dunhuang.mtak.hu/

Gróf Széchenyi Béla áldozatkészsége révén színvonalas nyomdai kivitelben láthattak napvilágot az expedíció eredményei, amelyek az egész tudományos világ közkincsévé válhattak. A Magyar Természettudományi Társulat kiadásában, 1886-ban jelent meg a Kínai Birodalom természeti viszonyának és országának leírása című kötet, mely páratlan metszetekkel illusztrálva összegzi a hároméves nagy utazást.

Lóczy Lajost a Brit Királyi Földrajzi Társaság Londonban 1911-ben a földrajzi felfedezők aranyérmével tüntette ki. A tiszteleti tagságáról szóló oklevelet a társaság alelnöke, India volt alkirálya, George Nathaniel Curzon lord ünnepélyes körülmények között, személyesen nyújtotta át.

Az expedícióról a húsz hazai és külföldi szakember bevonásával elkészült „Gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai utazásának (1877-1880) tudományos eredményei” c. három kötetes munka számolt be.

Dunhuang, oázis a Góbi sivatagban

Dunhuang, oázis a Góbi sivatagban

https://www.advantour.com/

Forrás: Internet

Borítókép: Széchenyi, Kreitner, Lóczy

Forrás: wordpress.com

 

Kérem, várjon... Kérem, várjon...