| 2023. szeptember. 23. | 3 perc olvasás

A szerelem örök története

Jön a szerelem örök, halhatatlan, legendás és legcsodálatosabb története! Célegyenesbe fordult a Rómeó és Júlia stábja a Soproni Petőfi Színházban. Shakespeare legtöbbet játszott drámája látványosan, filmszerűen, klasszikus értelmezésben, de modernül játszva, reneszánsz hangulatú zenével, látványosan kerül színre Eperjes Károly rendezésében szeptember 23-tól A szenvedély évadának nagyon várt nyitányaként.

A Globe Színház szellemisége

A Globe Színházat megidéző Székely László teremtette díszletvilágban, Rátkai Erzsébet korhű jelmezeivel, Bucz Magor reneszánsz hangulatú zenéjével életre kelnek a világirodalom legnépszerűbb szerelmi történetének hősei egy olyan történetben, amely az alkotói szándék szerint nem akarta újraértelmezni a darabot.
Úgy gondolják, minden történelmi korban, élethelyzetben képes elementáris erővel hatni ez a sokrétegű mű, csak pontosan kell visszaadni mindazt, amiről szól, és akkor mindig ad újat. Eperjes Károly Kosztolányi Dezső és Mészöly Dezső fordítása alapján Deres Péterrel készítette el a produkció szövegkönyvét. Nagyon szeretné, ha sok fiatal és család nézné meg ezt az előadást, amellyel üzenni nem akar, de jó értelemben véve tanítani szeretne. Arról is, hogy vigyázni kell a fiatalokra, mert minden döntésnek - legyen szó akár a szerelemről -  komoly következményei vannak.


Eperjes füveskönyve

Eperjes Károly - aki maga is játszik egy kisebb szerepet a darabban - rendezőként fontos mestereinek, Taub Jánosnak és Major Tamásnak az irányvonalait követi. Utóbbi tanítását gyakran emlegeti, ha azt kérdezik tőle, mégis milyen rendezői értelmezésű előadást láthat a közönség:
"- Két alapra építkezünk: a szerep a sorok között van, ez a pálya tartalmi része. A jellem meg a gerincben, ez pedig megadja a formát. A tartalomnak és formának kell harmóniában lennie. Ez a minőségi színjátszás és tanítás alapja. Természetesen még lehet hozzárakni, de ez a váz, és ez a lélek. Most Taub János temperamentumával, Major Tamás ízlésével, gondolatiságával."
Úgy érzi, a tehetség nem állandó dolog, azt  mindig ki kell érlelni. Azért dolgozni kell. Talán Eperjes Károlyt a próbák alatt Sopronban néha hallották labdarúgó berkekből származó hasonlatokat, történeteket mesélni. Ő ebben a közegben tanulta meg, hogy nem elég csak a cipőt kivinni a pályára, abban játszani is tudni kell. Ahhoz pedig az edzésen úgy kell teljesíteni, mint a mérkőzésen. Így dolgoznak a próbákon is, eképp várják a bemutatót. 


Mindenkiben ott él Rómeó és Júlia

A soproni előadás két címszereplője, Wettstein Márk és Kiss Anna Gizella, a kaposvári egyetem hallgatói hatalmas izgalommal készülnek arra, hogy életük legnagyobb és legszebb kihívásaként játsszák el Rómeó és Júlia szerelmét. A közönség és a sajtó az elmúlt napokban már találkozhatott nyílt próbán a stábbal, ott többször beszéltek a fiatalok arról, hogyan készülnek a szerepükre, mit jelent számukra a leghűségesebb város teátrumában játszani egy ilyen klasszikus történetben. 
- "Vágyakozni, odaadó szerelemmel szeretni, szeretve lenni, tartozni a másikhoz...ez időtlen. Pont ezért igaz, hogy a férfiakban ma is benne él egy Rómeó, és a nőkben Júlia - ezt a gondolatot is megfogalmazták a fiatalok a próbafolyamat alatt, akik arra a kérdésre, hogy képesek lennének-e meghalni a szerelemért, igennel feletek, hiszen ez a mű a feltétel nélküli szerelemről is szól.  

A premier szeptember 23-án lesz a Soproni Petőfi Színházban, ahol felnőtt, felsős és középiskolás bérletben látható a Rómeó és Júlia.
 


Szereplők:

RÓMEÓ, Montague fia – Wettstein Márk e.h.
JÚLIA, Capulet lánya – Kiss Anna Gizella e.h.
MERCUTIO, a herceg rokona, Rómeó barátja – Haumann Máté
LŐRINC, Ferenc-rendi barát – Tóth János Gergely
JÚLIA DAJKÁJA – Rudolf Teréz Lilla
CAPULET – Savanyu Gergely
CAPULET-NÉ – Dienes Blanka
ESCALUS, Verona hercege – Eperjes Károly (Kossuth-és Jászai-díjas)
BENVOLIO, a herceg rokona, Rómeó barátja – Varga Levente e.h.
TYBALT, Capuletné unokaöccse – Labán Roland e.h.
MONTAGUE – Kovács Frigyes
MONTAGUE-NÉ – Szőcs Erika
PÁRIS, ifjú nemesúrfi, a herceg atyjafia – Marosszéki Tamás
GERGELY / BOLDIZSÁR – Várhelyi Áron e. h.
JÁNOS, Ferenc-rendi narát – Szilágyi Dávid
Szedenics Dominik
PÉTER, Júlia dajkájának szolgája – Kiss Noró
ÁBRAHÁM, szolga Montague-éknál – Füsi Zsolt
PATIKÁRIUS – Major Zsolt
GÁSPÁR – Hegedűs Csanád
SIMON – Ruszlan Szojengosev
TÁNCMESTER – Alekszej Batrakov
SÁMSON – Szabó Laci


Alkotótársak:

Díszlet – Székely László (Kossuth-és Jászai-díjas, a Nemzet Művésze)
Jelmez – Rátkai Erzsébet (Jászai-díjas, Ferenczy Noémi díjas, érdemes művész)
Zene: Bucz Magor 
Színpadi mozgás, vívás oktató – Gyöngyösi Tamás
Dramaturg – Deres Péter
Koreográfia – Fülöp Tímea
Rendezőasszisztens – Simon Andrea

Rendező – Eperjes Károly (Kossuth-és Jászai-díjas)

Legnépszerűbb cikkek