| 2023. február. 15. | 1 perc olvasás

A testmozgás hatása az egészségre

A testmozgás egészségre gyakorolt pozitív – számos betegséget megelőző és gyógyító – hatása nem vitatható. Napjainkban valamennyi nemzetközi és hazai szakmai ajánlásban kiemelt helyet kap a táplálkozás és a gyógyszeres kezelések mellett.

A rendszeres, közepes intenzitású mozgás többek között csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a diabétesz, a vastagbél- és emlőrák, a csípő- és csigolyatörések, valamint a depresszió kialakulásának kockázatát. Segíti a túlsúly és az elhízás megelőzését vagy kezelését. Jótékonyan hat a közérzetre, növeli a stressztűrő képességet és javíthatja az alvás minőségét is.

Világszerte négyből egy felnőtt nem mozog eleget, de a gyerekeknél még rosszabb a helyzet: a serdülők 80%-a mozgásszegény életmódot él.

Fizikai aktivitáshoz sorolják a megtett lépéseket, a házimunkák elvégzését, a kutyasétáltatást, tehát minden alacsony intenzitású, könnyű mozgást. Az inaktív életmódból való kiszakadáshoz ezek a tevékenységek is fontosak, ám a betegségek kezeléséhez és az általános fittség javításához szükséges a rendszeres, legalább közepes intenzitású testmozgás.

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint egy felnőtt számára hetente legalább 150 perc mérsékelt-közepes intenzitású kardiomozgás vagy 75 perc magas intenzitású mozgás javasolt, kiegészítve 2x30 perc izomerősítő gyakorlattal.

A különböző mozgásformák más-más hatást gyakorolnak szervezetünkre. Az aerob mozgások, vagy más néven állóképességi edzések a test fő izmait ritmikus gyakorlatokkal mozgatják át, miközben a fizikum fejlődik. Ilyen gyakorlat például a sétálás, futás, úszás vagy a biciklizés.

Az izomerősítő gyakorlatokba olyan mozgásformák tartoznak, melyek hatására a testizmok aktívan összehúzódnak vagy ellentartanak egy súlyt. A gyakorlatok súlyokkal, rugalmas eszközökkel vagy saját testsúllyal végezhetők.

csonterősítő gyakorlatok vagy súlyemelő gyakorlatok segítségével a csontnövekedés és az erősödés fokozható. Ide tartozik például az ugrálókötelezés, a kocogás (mely egyben aerob gyakorlat is) és a súlyemelés.

Az egyensúlyozó gyakorlatokba olyan statikus és dinamikus edzések tartoznak, melyek a környezeti talajegyenetlenségekre készítik fel a szervezetet. A nyújtó gyakorlatok pedig olyan mozgások, amelyek az ízületeket teljes mozgástartományukban átmozgatják.

rendszeres mozgást érdemes beépíteni a mindennapokba, ami nem is feltétlenül igényel külön szervezést vagy edzőtermi bérletet. Egy kis plusz mozgás jelenthet néhány buszmegállónyi sétát vagy kerékpár használatát. Természetesen az egészség megőrzése érdekében az a legelőnyösebb, ha valamilyen rendszeres sporttevékenység is bekerül a napirendbe.

Borítókép; illusztráció/ forrás; Soproni Gyógyközpont 

Legnépszerűbb cikkek