1879-ben született a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tolcsván Fried Vilmos, aki később William Fox néven az amerikai filmipar legendás alakja lett. 9 hónapos volt, amikor szülei kivándoroltak Amerikába. New Yorkban éltek nagy szegénységben. Vilmosnak még 13 testvére született, akik közül csak hat maradt életben. Vilmos már nyolcévesen dolgozni kezdett mosodai inasként, de már ekkor jobban érdekelte az üzlet meg a mozi, mint az iskola. Jó üzleti érzékkel forgatta a pénzt, és 25 évesen már saját mozgóképszínháza volt.

Hosszú évek szorgos munkájával összespórolt 1600 dollárt, és ebből a pénzből kivett egy helyiséget, ahol alkalmazott egy gépészt és egy zongoristát, ő maga volt a pénztáros, és filmeket kezdett vetíteni. A mozijának óriási sikere lett, ezért Fox további mozikat nyitott, így rövidesen húsz filmszínháza volt 250 ezer dollár értékben. 1915-ben pedig megalapította a Fox Film Corporationt félmillió dolláros alaptőkével. Hollywoodban hatalmas stúdiókat nyitott, miközben gombamód nőttek ki a földből a Fox-féle mozitermek.
A Fox Film hamarosan százmillió dolláros értéket képviselt. A némafilmek felfutása megsokszorozta az induláskori 1600 dollárt. A szegénységben született, tolcsvai kisfiúból aztán a hangosfilm bevezetésében is élen járó, dúsgazdag filmgyáros lett, a magánvagyonát 35 millió dollárra becsülték.

Az ő ötlete volt, hogy egyetlen óriási technológiai láncba fűzze a filmipart, a forgatástól a vetítésig. Filmkészítési alapelve a fordulatos cselekmény, érzelmesség, humor, látvány és izgalom ötvözése volt. Számos magyar színészt, filmírót és ötletembert alkalmazott. Ő találta ki a „sztár” fogalmát, amely világszerte nagy hatással volt az emberek gondolkodására, viselkedésére, öltözködésére. Nem a filmeket és írójukat, hanem a bennük szereplő sztárokat reklámozta. Fox vezette be először az új találmányt, a hangosfilmet. Fox többszáz mozijában egyik napról a másikra véget vetett a némafilmek vetítésének, és az újítás hatalmas sikert aratott. Európában is kisebb filmstúdiókat alapított, Berlinben és Párizsban.

Aztán jött a Nagy Depressziónak hívott 1929-es nagy gazdasági világválság, ami egyik napról a másikra nyomorba döntötte. A filmgyár részvényei a fekete csütörtökön 90 százalékot zuhantak. Minden vagyonát megszerezte az egyik nagy ellenlábasa. Fox kölcsönt kért és kapott a filmiparban terjeszkedő Western Electrictől, ám a pénzt nem tudta visszafizetni. Így már joggal tarthattak igényt az életművére, a Fox Filmre. A cég megszűnt, a helyén megalakuló 20th Century Fox pedig már az új tulajdonosnak jövedelmezett. De azért a vállalat filmjeinek elején még mindig fölvillan a „William Fox presents” (William Fox bemutatja) felirat, mielőtt a 20th Century Fox felirat megjelenik.

Long Islanden karambolozott luxusautójával, egy Forddal ütközött. Sofőrje meghalt, William Fox élet és halál között lebegett, felépülése után sokáig csak mankóval tudott járni. Három nappal azelőtt ment be ismét dolgozni, hogy összeomlott a tőzsde. A hitelezők markából nem szabadulhatott, kénytelen volt mindenét pénzzé tenni: a filmvállalat ára fedezte a kölcsönt, és hozzájutott még 18 millió dollárhoz. A Western Electric - értékelve Fox addigi munkáját - tovább alkalmazta szakértőként, évi félmillió dollárért, 5 évig.
Fox később pert indította legnagyobb amerikai filmgyártók ellen, 200 millió dollárt követelve. Azt állította, hogy a hangosfilmekhez használt technikát még a Fox Film fejlesztette ki, azt használják a többiek, de nem fizetnek érte. Állítását nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, és a pert elvesztette.

Fried Vilmos, vagyis William Fox már nem tudott talpra állni, elszegényedett. Számtalan színész köszönhette neki a karrierjét, ám amikor 1952-ben meghalt, Hollywoodból senki sem ment el a temetésére. Így búcsúzott a földi léttől a huszadik század egyik legjelentősebb filmgyárosa, aki egy szegény tolcsvai kisgyerekből lett a mozi legendája.

Forrás: https://www.ujsagmuzeum.hu/

Borítókép: https://www.boweryboyshistory.com/