A torlósugár-hajtómű feltalálója: Fonó Albert

  2021. október 30. - www.sopronmedia.hu

Tudtad, hogy Fonó Albert a sugárhajtás úttörője, a torlósugár-hajtómű egyik feltalálója? 1928-ban szabadalmaztatta a torlósugár-hajtóművet, majd a gázturbinás hajtóművet is megtervezte.

Fonó Albert (Budapest, 1881. július 2. – Budapest, 1972. november 21.) magyar gépészmérnök, feltaláló, a műszaki tudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Fischer Zsigmond borkereskedő és Herz Róza elsőszülött gyermeke. A Fasori Gimnázium elvégzése után a Magyar Királyi József Műegyetemen tanult, ahol 1903-ban szerzett gépészmérnöki diplomát. Az egyetem után Németországban, Belgiumban, Svájcban, Franciaországban és Nagy-Britanniában különféle gyárakban dolgozott. 1909-ben visszatért Magyarországra és a Mechanikai Munkatárolás Villamoshajtásnál című doktori értekezése alapján megszerezte a műszaki doktorátust.

1956-ban Kossuth-díjat kapott. 1968-tól a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia levelező tagja volt. Emlékére a Magyar Asztronautikai Társaság 1980-ban megalapította a Fonó Albert-díjat. Budapesten, 1972. november 22-én hunyt el 91 éves korában, a Farkasréti temetőben nyugszik.

Fonó Albert

Fonó Albert

https://kepesrepules.wordpress.com/

A magyar Fonó Albert, kortársait szerte a világon megelőzve, felismerte a sugárhajtás megvalósíthatóságának lehetőségét, és sugárhajtómű találmányaival örökre beírta nevét az egyetemes repüléstörténet nagykönyvébe.
Mindenkinél előbb ismerte fel, hogy a repülőgépek meghajtására szolgáló légcsavar bizonyos határokon túl már nem lesz megfelelő, át kell térni egy új megoldásra, a sugárhajtásra.  Korábbi terveit átdolgozta, melynek fejtegetéseihez a gőzturbinákkal kapcsolatos munkái is hozzájárultak. 1928. május 26-án szabadalmi kérelmet adott be a Német Birodalomban a repülőgépeket meghajtó motorokra „Légsugármotor nagy magasságok számára” címmel, melyhez július 8-án még egy kiegészítést fűzött. A törzsanyag a nagy sebességgel repülő szerkezet számára hasznosítható tiszta „légsugár-hajtóműre” vonatkozott, melynél a belépő levegő elég nyomást biztosít a jó hatásfokú expanziós munka számára. A kiegészítő anyagban az indításról és a kis sebesség esetében használatos külön erőforrásról, az égőtér előtti légsűrítő meghajtásáról volt szó. Az alapos és megbízhatónak tartott német hivatal több mint négy évig vizsgálta beadványát, végül 1932-ben DRP 554 906 és 560 075 szám alatt, mindenkit megelőzve, szabadalmat is kapott rá.

https://www.sumidamagazin.com/

Sem szuperszonikus repülés, sem rakétahajtómű nem üzemelne Fonó Albert egyedülálló felismerései, találmányai nélkül.

Találmányai között megtalálható az 1923-ban kidolgozott gőzkazán és az 1928-ban szerkesztett újfajta bányászati légsűrítő berendezés. 1924-ben a német Siemens vásárolta meg szabadalmát, ami szállítógépek és vasúti járművek önműködő fék- és menetszabályozójára vonatkozott. 1926-ban elsők között dolgozott ki egy szárnyashajót, amelynek kísérleteibe Kármán Tódor is bekapcsolódott, aki Fonó korszakalkotó felismeréseit felhasználva és tovább fejlesztve írta be nevét az USA repüléstörténetébe.

https://kepesrepules.wordpress.com/

Forrás: https://kepesrepules.wordpress.com/
Wikipédia

Borítókép forrása: https://projekt46.files.wordpress.com/

Kérem, várjon... Kérem, várjon...