A törökverő bajnok, Thury György története

  2021. július 16. - www.sopronmedia.hu

Tudtad, hogy Thury György magyar nemes, várkapitány, végvári vitéz, Bars vármegye főispánja − a világon egyedülálló módon − több mint 600 „életre-halálra” párviadalt vívott?

Thury György (1519 körül – Orosztony, 1571. április 2.) Hont vármegyéből, Középtúrról származó nemesi család sarja, ősei már az Árpád-korban jeles vitézek voltak. Nagyapja, Thury Miklós Hunyadi Mátyás seregében szolgált, és apja, Gábor is kitűnő vitéz volt. Az 1540-es években „huszárfőlegény” lett a sági várban. Részt vett az 1552. augusztus 10-11-ei palásti csatában, ahol jelentős része volt az olasz csapatok megmentésében.

Tatár Antal - Thury György várkapitány

Tatár Antal - Thury György várkapitány

http://netpolgar.network.hu/

1556-ban a lévai vár kapitányává nevezték ki, 1558-ban Bars vármegye főispánja, majd a várpalotai vár kapitánya lett. Neve itt vált rettegetté a törökök körében. Kiváló bajvívó volt, sorra hívta ki a törökök legjobbjait. A pénztelenségen állandó portyákkal próbált segíteni, így akadályozta meg azt, hogy katonái a zsoldhátralék miatt elszökjenek tőle. 1563-ban jelen volt I. Miksa királlyá koronázásán, és az ünnepségeken vívott lovagi párbajoknak ő volt a hőse. Az állandósuló pénzhiány miatt végül 1565-ben beadta lemondását, ám az uralkodó még egy ideig maradásra bírta. 1566 júniusában 500 katonájával mindaddig tartotta Palota várát Arszlán budai pasa 7-8000 fős seregével szemben, míg a felmentő sereg, Salm gróf győri várkapitány vezetésével meg nem érkezett. Salm gróf Thury segítségével visszafoglalta Veszprémet és Tatát.

Schwendi Lázár, Thury György (középen) és II. Miksa (fametszet)

Schwendi Lázár, Thury György (középen) és II. Miksa (fametszet)

https://hu.wikipedia.org/

Thury bajvívóként és sikeres portyáival egyaránt kivívta az elismerést. A várkapitányi feladatok nehézségei – ellátmány és zsold elmaradása, az erősség falainak elhanyagolt állapota – komoly fejtörést okoztak neki, számos alkalommal benyújtotta lemondását I. Miksának, Bécs azonban ezt nem fogadta el.

Thury György egész életében szívén viselte a kardja alatt szolgáló katonaság sorsát, így az ellátási gondokat orvosolandó, egyre-másra vezette portyáit a hódoltság területére, és számtalan párbajt vívott: a források szerint volt olyan török bajvívó, aki csak azért érkezett hazánkba, hogy összemérhesse vele kardját. Az összecsapások híre és a törökök panaszos levelei persze Bécsbe is eljutottak, és a haditanács megtiltotta Thurynak a viadalokat.

Thury György lemondott Palota éléről öccse, Márton javára, azonban nem sokáig maradt megbízás nélkül, ugyanis 1567-ben I. Miksa rábízta a stratégiai fontosságú kanizsai vár parancsnokságát. A kapitányi címmel járó gondok azonban itt is utolérték, így kénytelen volt újra a saját eszközeivel megoldani az őrség ellátását. Noha II. Szelim és I. Miksa időközben megkötötték a drinápolyi békeszerződést, a végeken ez az egyezmény aligha hozott nyugalmat. Ennek ellenére Thury –, aki addigra már az ország első számú bajvívójaként kiérdemelte Európában a “magyar Cid", míg a törökök részéről a “Dunántúl oroszlánja" nevet – eredményesen védelmezte a kanizsai határszakaszt. Kortársai szerint addigra több mint hatszáz győztes párviadalt vívott életre-halálra, vagyis csak egy vitéz maradt életben a viadal után.

Thury György halála, illusztráció

Thury György halála, illusztráció

https://hu.wikipedia.org/

A legendás vitéz nem párviadalban veszítette életét, hanem a törökök csapdát állítottak neki. Maroknyi kíséretével a tízszeres túlerővel szemben is utolsó leheletéig küzdött.

Hirtelen aztán (Oroszton falu mellett) szemben találja magát a törökök deréklesével. Az erdőből minden oldalról tódul kifelé a török. Kétségbeesett küzdelem fejlődik ki. Thúry György és vitézei erősen tartják magukat, s nagy pusztítást visznek végbe az ellenség sorai közt. Már-már sikerül nékik visszanyomniok a támadókat, mikor Malkucs hatszáz pihent lovassal a hátrálók segítségére jön. A túlnyomó erő visszanyomja a mieinket a sáros völgybe, hol a lovak szárig, sőt hasig süppedtek a posványos iszapba. Thúry György lovát elvesztvén, a mocsárba esett. Páncélban lévén, csak nagy nehezen gázolt ki a sárból. Vida nevű apródja, látván ura veszedelmét, a már elesett Vitéz György deák lovát viszi hozzá, és segíti felülni. Thúry György féllába már a kengyelben volt, mikor a törökök körülfogták, s szép szóval megadásra szólítják. A felszólításra Thúry a pallosával közéjük vágván, így kiáltott:

Ebek, engöm pórázon nem hordoztok, egyik helyről másikra nem hurcoltok."

A törökök mindenáron élve akarták elfogni, többször is megadásra szólították fel, mire ő levette és elhajította sisakját, jelezve: elevenen nem kerül a kezeik közé. Kardjával még egy ideig osztotta a csapásokat, de a túlerő körbefogta, majd egy fejére mért hatalmas szablyaütéstől végleg a földön maradt.

Thury György fejét az oszmánok Konstantinápolyba vitték, ahol különleges tiszteletadással temették el, testét pedig Zrínyi György helyeztette végső nyugalomra Kanizsán.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/

Borítókép: https://honvedelem.hu/

Kérem, várjon... Kérem, várjon...