A koronaherceg és szeretője halálának körülményeit mindmáig rejtélyek övezik. Az eset kapcsán megjelent különböző történeti források, cikkek és könyvek lényegében minden lehetséges okot emlegetnek. Ezek szerint vagy:
- mindketten öngyilkosok lettek
- egymást ölték meg
- valaki mást ölte meg őket.

Szintén érdekes körülmény, hogy egyes beszámolók alapján Maria von Vetsera állapotos volt - ugyanakkor mások szerint nem. A bizonyítékok tükrében a legelfogadottabb magyarázat szerint Rudolf trónörökös és szeretője kettős öngyilkosságot követett el. 

A soproni kötődés

- Ferencz József a vadászkastélyt 1889-ben kiengesztelésül a legszigorúbb rend, a bűnbánó karmeliták apácakolostorává alakíttatta át, hogy a nővérek a trónörökös lelki üdvéért imádkozzanak - mondta el nekünk Németh Attila, a Sopron Kertvárosi Plébánia nyugalmazott plébánosa.

A nyugalmazott  plébános rávilágított: ide jött imádkozni Esterházy Móric özvegye, Ignácia is, aki bevonulhatott apácának. Ő is a fő mozgatórugója lehetett a karmeliták azon szándékának, hogy Magyarországon is alapítsanak kolostort. Az akkori püspök, Zalkai János ismerve a gyönyörű kulisszákkal büszkélkedő Bánfalva kivételes helyzetét, úgy látta jónak, hogy a karmelita nővérek a valamikori pálos kolostor üresen álló tereit töltsék meg imádságukkal és mesés alkotásaikkal. Így hozták el 1889-ben Bánfalvára is a Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletét. - Ez azért volt jelentőségteljes, mert a török kor miatt nem voltak karmelita nővérek Magyarországon. Így ez a költözés több száz esztendős hiányt tört meg – emelte ki Németh Attila. - Ugyan a Győr életében mindmáig fontos szerepet betöltő karmelita rend a török idején is működött a folyók városában, de nővérek nem ténykedtek ott – tudtuk meg tőle.

A karmeliták azonban nem csak szellemi örökségüket, csodálatos kézimunkáikat és imádságaikat hozták – hanem egy különleges Kármelhegyi Szűzanya szobrot is. Ez a kegytárgy lett a kultikus Sopronbánfalvi Boldogasszony búcsú nélkülözhetetlen kincse.