Ki gyűjthet adatot?

Bárki, aki rendelkezik egy Google fiókkal (ez kell az azonosításhoz és hitelesítéshez), egy okostelefonnal, kellően biztos fajismerettel (azon fajok tekintetében, amiről adatot gyűjt) és tenni szeretne valamit a természeti értékeink megőrzéséért.

Milyen adatokat várnak?

Elsősorban a védett és inváziós fajok előfordulási adatainak gyűjtése a cél, de az adatgyűjtőben bármilyen faj rögzíthető. Az általános adatgyűjtés mellett vannak/lesznek kiemelt, speciális adatgyűjtések is, amikor célzottan keresnek egy-egy fajt vagy csoportot. Ezekről külön értesítik a regisztrált adatgyűjtőket.

Minden megfigyelés fontos! A gyakori fajokról (pl. mókus, fekete rigó, fürge gyík stb.) is szükség van adatokra.

Hogy lehet megfigyelési adatokat gyűjteni?

Az adatgyűjtés jelenleg okostelefonnal (nincs extra igény, a legolcsóbb készülékekkel is működik) és egy erre a célra kifejlesztett alkalmazással történik. Egy-egy adat felvétele kb. 10 másodpercet igényel. A gyűjtés során az alábbi információkat kell rögzíteni:

Hol?
Mikor?
Mit látott a feltöltő?
Hogyan gyűjtötte az adatot (látta, hallotta, hálóval stb.)
Mennyit látott?
Megjegyzés
Fénykép a megfigyelt élőlényről vagy a lelőhelyről

Fejlesztés alatt áll egy saját adatgyűjtő szoftver, ami sokkal több lehetőséget biztosít (pl. térképi megjelenítés, tracklog rögzítése stb.), de ezt csak az év második felében lehet majd tesztelni.

Hazaérkezés után van még teendő?

A gyűjtött adatokat fel kell szinkronizálni egy szerverre. Ezután érdemes a webes felületre bejelentkezni, ahol megtekinthetőek és szükség esetén javíthatók a terepen rögzített adatok.

Mi lesz az adatokkal?

A saját adatok exportálhatók egy csv file-ba, így rendezetten, egységes szerkezetben lehet tovább használni.

Az önkéntesek által gyűjtött adatok bekerülnek a nemzeti park központi adatbázisába. Az adatokat szakértők ellenőrzik és validálják. Ha esetleg kérdésük van, akkor e-mailen megkeresik a feltöltőt.

Az ellenőrzött és elfogadott adatokat a természetvédelmi kezelések tervezése, jelentések készítése és a hatósági munka során használják fel a szakemberek. Az adataidat soha nem értékesítik harmadik félnek, de szükség esetén átadják a hatóságoknak (pl. természetvédelmi hatóság, erdészeti hatóság, rendőrség). Időnként a gyűjtött adatokból elemző publikációk készülnek, ilyen esetben a felhasznált adatok gyűjtői a cikkben feltüntetésre kerülnek.

Honnan kérhet segítséget aki elakadt?

A legegyszerűbben a Facebookon. Itt az adminisztrátorokkal, különböző csoportok szakértőivel (ők tudnak a határozásban segíteni, ha valaki bizonytalan), illetve a többi adatgyűjtővel lehet kapcsolatot tartani és beszélgetni.

A zárt facebook csoport neve: FHNPI közösségi adatgyűjtés

Regisztráció

Aki szeretne önkéntes adatgyűjtő lenni, az írjon e-mailt az [email protected] címre. A levélben írja meg a nevét, az e-mail címét (lehetőség szerint Google fiók), merrefelé gyűjtene adatot és milyen fajok/csoportok érdeklik. Az adatgyűjtők közé a Google fiókkal tudják felvenni és a későbbiekben ezzel a fiókkal tud bejelentkezni.

 

Borítókép: Nyári lúd Forrás: Internet