Az első óvodát Angyalkert néven Brunszvik Teréz alapította 193 évvel ezelőtt a budai Krisztinavárosban, édesanyja házában, a Mikó utcában. Ezt követte hamarosan még kettő: a Vízivárosban, illetve a Várban. 
A Mikó utcai óvoda 40 gyermek befogadására volt képes, akiket Brunszvik Teréz elsősorban a szegény családokból hívott meg házába. Amolyan kisgyermekiskola volt, ahol széles körű elemi oktatás folyt 3-5 éves gyermekek részére. Pestalozzi didaktikai elveinek szellemében, az általa kidolgozott beszéd- és értelemgyakorlatok óvodai alkalmazása volt ez.
1836-ban egyesületet alapított az óvodák elterjesztésére. További 11 óvodát indított útjára, haláláig 80-ra nőtt ezen intézmények száma.
Brunszvik Teréz 1861-ben halt meg. Élete vége felé így írt: „Amit gondoltam, tettem, és megvalósítottam, az nem volt érdem, hanem belső ösztön, aminek nem tudtam és nem akartam ellenállni.”

Bezerédj Amália nevéhez kötődik az első falusi kisdedóvó létrehozása. 1836-ban a Tolna megyei Hidjapusztán alapította uradalmi cselédek gyermekei számára. Kislánya, Flóri együtt járt ebbe az óvodába a szegény szülők gyermekeivel. Egy óvó és egy „segédnő” foglalkozott itt a 40-60 főnyi gyermekcsoporttal. Bezerédj Amália volt az első, ki a magyar irodalomban a gyermekvilággal foglalkozott. Férje biztatta, javasolta, hogy a német nyelv helyett magyar nyelven írjon. Leghíresebb, legnagyobb hatású munkája a Flóri könyve, mely az első magyar nyelvű verses, képes, kottás daloskönyvünk volt, és hosszú éveken keresztül különös jelentőséggel bírt.

Fontos állomása a magyar óvodaügy történetének a „Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesület” megalakulása 1836-ban. Ez az országos hatókörű társadalmi szervezet vállalta az óvodák szervezését és fenntartását. Tagjai hat esztendőn át évi hat ezüstforintot fizettek be erre a célra. Működésük eredményeként az óvodák száma 1848-ig 89-re emelkedett hazánkban.

Az első óvóképzőt Tolnán hozták létre 1837-ben. Igazgatója, Wargha István a magyar óvodapedagógia elméletének kiváló művelője volt. 1843-ban könyvet jelentetett meg az óvodák fejlesztésének kérdéseiről, módszertani kérdésekről. Címe: „Terv a kisdedóvó-intézetek terjesztése iránt a két magyar hazában” (vagyis Magyarországon és Erdélyben).

Friedrich Wilhelm August Fröbel a magyar óvodák mintájára 1837-ben nyitotta meg az első németországi óvodát lakóhelyén, Bad Blankenburgban. Kezdetben a „játszó és elfoglaló intézmény” névvel illette, melyet 1840-ben „gyermekkertre” (kindergarten) változtatott. Az ötlet kis idő múlva elterjedt, hála a Meyer nővéreknek, akik 1849-től kezdve önkéntes munkában szerte Németországban meghonosították Fröbel koncepcióját. A két nővér 1851-ben Angliában is létrehozta az első óvodákat, és továbbiak létrehozására ösztönözték a helybelieket. Az Egyesült Államokba költözve az egyik nővér, Margaretta Meyer Schurz alapította meg 1856-ban az első amerikai óvodát, miután már szabadidejében az otthonában tanítgatott pár kisgyermeket (saját lányával együtt), amivel nagy sikert ért el. Az első állami finanszírozású amerikai óvoda 1873-ban nyílt meg a többségében német bevándorlók által lakott St. Louis városában. Ugyanebben az évben Margarete Meyer óvodája is állami finanszírozásúvá vált.

Forrás: Internet

Borítókép: Brunszvik Teréz

Forrás: https://hu.wikipedia.org/