A megnyitón elhangzott: a becslések szerint évente több százmillió fotó készül világszerte. Azonban, ez a szám aligha tudna megvalósulni, ha sorozatosan lennének az áramszünetek - ugyanis a fotósok ennek hiányában fel sem tudnák tölteni a készülékük akkumulátorát. A modern világunkban sok művész emlékszik vissza boldog nosztalgiával azokra az időkre, amikor az elem maximum a fénymérést segítette.

Ez a szám azonban mást is mutat: az alkotók szerint sok fotós esik abba a hibába, hogy mennyiséget készít és nem minőséget, azzal a gondolattal, hogy „ a sok elkészült fotó között biztos lesz egy jó”, pedig ez cseppet sem evidens. A jó fotó az, ami beleég az agyunkba, és évtizedek múlva is emlékszünk rá, még ha az alkotó nevét el is felejtettük talán – emelte ki Griechisch Tamás fotóriporter megnyitó beszédében.

A kiállításon bemutatott fotók elgondolkodtatóak, megfejtésre várnak - közülük sokan együttesen kapnak értelmet és teszik teljes egésszé a tárlat mondanivalóját.