Árpád-kori gyöngyszemek a Rába mentén: Árpás és Rábaszentmiklós templomai

  2021. december 6. - www.sopronmedia.hu

A kulturális és természeti örökséget egyaránt kedvelők számára rejtett kincseket tartogat a Rábaköz délkeleti vidéke. A Rába és Marcal folyók által közrefogott földsávban, a Rábára néző nyers téglahomlokzattal épült fel a 13. században a Szent Jakab premontrei prépostsági templom, amely ma Árpás település plébániatemploma. Külső jegyeit napjainkig változatlan formában megőrizte, s belseje is rejt érdekességet. A szomszéd településen, a valójában a Marcal partján fekvő Rábaszentmiklóson pedig egy szintén Árpád-korból fennmaradt, háromkaréjos körtemplom várja az értő szemű, ritka építészeti kincset becsülő kirándulókat. A két folyó közvetlen közelsége a természeti élményt is biztosítja.

Mindkét település Csornától 20 kilométeren belül, délkeleti irányban található. Árpást 1030-ban említik először oklevelek, nevét a Rába mellékágáról kapta. 1240-ben a hagyomány szerint a tatárok elől erre menekülő IV. Béla király felégette maga után a Rába hídját, egyben fogadalmat tett, hogy templomot és monostort alapít itt hálából és jóvátételül. A családi monostort aztán Béla király hű segítője, Megyesaljai Móric mester építette meg 1251-ben és a csornai premontrei prépostságból hívott ide szerzeteseket. Új hidat is emelt a Rába folyón át, ennek emléke maradt fenn a közeli Mórichida település nevében.

1526 után a török veszély miatt lakói elhagyták az épületegyüttest, helyükre premontrei apácák költöztek és női monostorként működtették tovább. A 16. század végén aztán a törököktől félve ők is távoztak. Újabb 100 év elteltével a nagyszombati klarisszák vették birtokukba az erősen leromlott állapotú monostort. 1750 körül átalakították a templomot a kor divatjának megfelelő barokk stílusban. A tornyok, a homlokzat és a szentély megmaradtak eredeti állapotukban. A rend II. József által történt feloszlása óta az épület Árpás plébániatemplomaként működik. Az évszázadok alatt rárakott vakolattól az 1992-es helyreállítás során szabadították meg, így ma eredeti szépségében tárul a látogató elé a román stílusból a gótikába hajló téglaépítészet e ritka magyarországi példája.

fotoport.hu

A templomépület további érdekessége, hogy bár egyenes szentélyzáródású, egyetlen hosszú hajójának tengelye mégsem esik egybe a szentély tengelyével. A törés jól megfigyelhető a toronypár alatti főkapun belépve.

Különleges története van a főoltár képeinek. Ma egy nagyméretű, a templom védőszentjét, Szent Jakabot ábrázoló festmény látható itt. 1680 körül festette ismeretlen magyar festő és Nagyszombatról hozták ide a klarisszák, annak ellenére, hogy volt már akkor is főoltár képe a templomnak. Nem is akármilyen: a Köpönyeges Madonnát ábrázoló oltárképet a flandriai Jan Thomas, Rubens egyik utolsó tanítványa festette. A 260 x 180 cm-s képet valószínűleg Nádasdy Ferenc országbíró rendelte fogadalmi festményként a háborús állapotok miatt és hálából saját egészségének javulásáért. Persze nem úgy tervezte, hogy az értékes művet a klarisszák jól eldugott árpási birtokán helyezzék el, eredetileg a nagyszombati ferences templomnak szánhatta. A probléma az volt, hogy a kép alján, a Szűz Mária védelmező köpönyege alatt együtt térdel a pápa, Lipót császár, Széchényi György győri püspök, Wesselényi Ferenc nádor, Zrínyi Péter horvát bán, Frangepán Ferenc főnemes és a megrendelő Nádasdy. Utóbbi négyet, mint a Wesselényi-féle összeesküvés főúri résztvevőit leplezték le a későbbiekben. Wesselényi 1667-ben meghalt; Zrínyit, Frangepánt és Nádasdyt pedig letartóztatták és 1671-ben kivégezték. Emiatt takarták el biztonság kedvéért ezt a festményt a Szent Jakab-képpel, csaknem két évszázadon át rejtőzött mögötte. Ma az eredeti Köpönyeges Madonna képet a győri Egyházmegyei Kincstárban őrzik, kicsinyített másolata látható a templomban.

fotoport.hu

Itt járva ne hagyjuk ki a csupán 5 kilométerre fekvő rábaszentmiklósi Árpád-kori templomot. Az alig 200 lelkes település neve ellenére nem a Rába, hanem a Marcal folyó partjára épült. A folyóhoz levezető utcában áll a kerektemplom. Míg az északi oldalon az utca egyenes házsorú, a déli oldalon lévő házak visszaugratott telekvonallal rajzolják ki a templom körüli kis térséget. Ezt valamikor kőfal vette körül és itt volt a temető is.

hu.wikimedia.org

A három /eredetileg négy/ patkó alakú karéjjal kiegészített, belsejében köralaprajzú egyházi épületet 1060-1070 körül emelhették. A magyar művészettörténet az ősrégi építészeti hagyományt követő körtemplomok között mutatja be. Már alapításakor Szent Miklósnak szentelték, ez bizonyítja az a tény, hogy a falu első megnevezése is Kerekszentmiklós volt, aztán rövid ideig méretére utalva Kisszentmiklósnak hívták és végül megkapta mai nevét, annak ellenére, hogy nem a Rába partján fekszik. Első okleveles említése 1287-ből való, ekkor Kun László király az Osl nemzetségbeli Gergelynek adományozta hadi érdemeiért. A tatárjárás idején elpusztult, hosszú ideig lakosok nélküli puszta volt. Nagy Lajos király idején a Kanizsai család kezére került. A törökdúlás alatt újra lakatlanná vált. Egy 1701-es irat szerint Keresztély Ágost győri püspök nyolc bérlőcsalád letelepítésével népesítette be újra a falut. Az áradások gyakran tették tönkre a földeket, így lakosainak nem volt könnyű élete. 

muemlekem.hu

A templom építése idején Szent Miklós tisztelete elterjedt volt az egész országban. A szent többek között a víz miatt veszélybe kerültek különleges megsegítője is. Rábaszentmiklós lakói pedig történelmük során sokszor kerültek veszélybe a Marcal, de néha még a Rába áradásai miatt is. Volt eset, hogy a két áradó folyó valóságos tengerré tette a környéküket. Az oltárkép is ilyen minőségben ábrázolja Szent Miklóst.

Mai formáját legalább két nagyobb átépítés folyamán nyerte el. Eredetileg nagyon szép, 6,3 méteres belső átmérőjű rotunda volt. Valószínűleg a 13. század végén a szentély mintájára építettek köré három újabb karéjt. Így alaprajza olyan lett, mint egy négylevelű lóhere. A 17. században a lakatlan faluban a templom tető nélkül állt, falai pusztultak. Az 1720-ban befejezett helyreállítás során fazsindellyel fedték, belsejét meszelték. Hogy a lakosok ne szégyenkezzek a környékbeli községek előtt, ahol mindenütt tornya volt a templomnak, a nyugati karéjt lebontották, és helyére építették a tornyot. Mai Szent Miklós oltárát és körülötte a szentélytér belső falain látható Szent István és Szent László ábrázolásokat 1820 körül készítették. 

hu.wikimedia.org

Források:

kozepkoritemplom.hu

turistautak.com

hu.wikipedia.org

rabaszentmiklos.sokoroalja.hu

Tájak, korok, múzeumok Kiskönyvtár 663. füzet

Borítókép: fotoport.hu

Kérem, várjon... Kérem, várjon...