| 2016. szeptember. 30. | 3 perc olvasás

Átadták a Soproni Parkerdőben a Kőhalmy Vadászati Múzeumot / Sok fotó

Átadták a Kőhalmy Vadászati Múzeumot a Soproni Parkerdőben a Károly-kilátó szomszédságában, melyben Kőhalmy Tamás erdőmérnök, vadbiológus professzor hagyatékán kívül a parkerdő természeti értékeivel és vadgazdálkodásával is megismerkedteti a látogatókat, de helyet kapott benne egy tanterem és egy büfé is.

Az ünnepélyes megnyítón Jámbor László, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy egy összefogás eredménye a Kőhalmy Vadászati Múzeum és egyben köszönetét fejezte ki minden együttműkődő partnernek, hogy a soproni parkerdő ezzel az épülettel, múzeummal gyarapodhatott. Elmondta, hogy a faszerkezetű épület alsó szintjén egy audiovizuális eszközökkel felszerelt, ötven férőhelyes tanterem található, ahol a parkerdő kerül bemutatásra, az épület első szintjén az erdő élővilágát mutatják be, míg a legfelső emeleten a terület vadállományával és Kőhalmy Tamás hagyatékával ismerkedhetnek meg a látogatók.

A hagyaték között a professzor személyes bútorai, köztük egykori íróasztala és írógépe is látható, de kiállításra kerültek trófeái, jegyzetei és szakkönyvei is. A vezérigazgató elmondta, hogy a múzeum kialakítását százmillió forinttal támogatta a Földművelésügyi Minisztérium. A tervek szerint a múzeum egész évben nyitva lesz, így a túrázok és a természetet kedvelők egyaránt minden évszakban látoghathaják majd azt, akiket sok szeretettel várnak. 


fotó: Leczovics Zsolt
Jámbor László, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója
Jámbor László, a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatója
fotó: Leczovics Zsolt

Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora köszöntőjében Kőhalmy Tamás professzor életútját elevenítette fel, aki 1979 és 2001 között vezette az intézmény vadgazdálkodási intézetét, de nevéhez fűződik az első vadgazda-mérnöki szak beindítása is Magyarországon és a vadgazdálkodási program kidolgozásában is jelentős szerepet vállalt. 


A rektor kiemelte, hogy Kőhalmy Tamás szaktudásának nemzetközi elismerését az is jelentette, hogy a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanácsnak 1987-től bejegyzett szakértője, 1991-től a magyar delegáció tagja és 1996-tól haláláig ugyanezen szervezet Európa-Ázsia Nagyvad Bizottságának alelnöke volt. Több hazai szakmai és tudományos testület tagjává és tisztségviselőjévé választották.

Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora
Faragó Sándor, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora
fotó: Leczovics Zsolt

fotó: Leczovics Zsolt

Ifjabb Kőhalmy Tamás festőművész köszönetét fejezte ki a múzeumért, ami méltó emlékezés az édesapjára, aki minden olyan kezdeményezést támogatott, ami a természet megismertetésével foglalkozik. 

Ifjabb Kőhalmy Tamás festőművész
Ifjabb Kőhalmy Tamás festőművész
fotó: Leczovics Zsolt

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke avatóbeszédében elmondta, hogy az épület célja egybeesik a kormány azon szándékával, hogy a természet és az erdő normalitása egyre nagyobb hatással legyen a társadalomra. A cél az, hogy az emberek kimenjenek a természetbe és szeressék azt. Semjén Zsolt hozzátette azt is, hogy az említett törekvéseket szolgálja az is, hogy  2021-ben Magyarország vadászati világkiállítást rendez, ahol nemcsak a magyar vadászati kultúrát mutatják be, hanem az ahhoz köthető világot is. Szintén a természet szeretetét szolgálja a kormány azon törekvése is, hogy minél több vadászati múzeum legyen az országban, ahol nemcsak a vadgazdálkodással és a vadászattal, hanem az adott terület értékeivel is megismerkedhessenek az emberek.

Az avató ünnepség végén az épületet Fazakas Zoltán premontrei perjel megáldotta, majd a szalagátvágás után a megjelentek és soproniak is birtokba vehették a parkerdő egyik új ékkövét. 


fotó: Leczovics Zsolt

fotó: Leczovics Zsolt

Kőhalmy Tamás (1936-2003) Sárosdon született. 1960-ban erdőmérnöki oklevelet szerzett a Soproni Erdőmérnöki Főiskolán.

A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság vadászati osztályának vezetőjeként részt vett az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás előkészítésében. Doktori címének megszerzését követően 1976-tól az Erdészeti és Faipari Egyetem Vadgazdálkodási Tanszékén tudományos főmunkatárs, 1979-től tanszékvezető egyetemi docens, 1994-től egyetemi tanár.  Írásos anyagainak száma 289, amelyek között könyvek, könyvrészletek, értekezések, egyetemi jegyzetek, szakcikkek is szerepelnek. Írásos publikációiból 21 jelent meg idegen nyelven. A Vadgazdálkodási Intézet első igazgatója 2001-ig. Súlyos betegség után, 2003. szeptember 10-én halt meg.

Munkájának elismeréseként több kitűntetést is kapott, köztük a Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Hubertus Kereszt arany fokozatát és a Nimród Emlékérmet.

Kattintson egy képre a galériánk megtekintéséhez!

Legnépszerűbb cikkek