A Föld éves Nap körüli útján ilyenkor ér pályájának arra a szakaszára, ahol keresztezi – a szintén a Nap körül keringő – Swift-Tuttle üstökösből leszakadt, akár több ezer éves porszemcséket és borsó méretű részeket, ún. meteoroidokat. Ezek a Föld légkörébe kerülve (kb. 80 km magasan) fényjelenség kíséretében megsemmisülnek, hullócsillagoknak vagy meteoroknak nevezzük őket. Mivel úgy tűnik, mintha a Perseus csillagkép felől érkeznének, Perseidák meteorrajként is ismertek.

Az év során máskor is láthatunk hullócsillagokat, sőt, más meteorrajokat, amelyek akár látványosabbak is lehetnek a Perseidáknál, ám a nyári időpont lehetővé teszi, hogy Szent Lőrinc könnyeit akár egy mezőn fekve, távol a városok fényszennyezéstől megfigyeljük.

Borítókép; augusztusi csillaghullás 2018-ban, Pereszteg határában (Fotó: Imre Péter)