„Apostoli királyunk legszentebb személye ellen épp az imént követtek el aljas merényletet. Őfelségét délután fél 1-kor, a Kärtnerthor közelében fekvő bástyánál tett sétája során alattomos módon hátulról támadta meg egy bizonyos személy, és egy konyhakéssel megsebesítette tarkóján.” – tudósított külön számban a Wiener Zeitung 1853. február 18-án.

Libényi János Bécs városában próbálta meggyilkolni Ferenc József császárt (ur. 1848-1916). Ferenc József ekkor még nem volt Magyarország apostoli királya, megkoronázására csak 1867. június 8-án került sor. Az 1849-es szabadságharc leverése után nem koronáztatta meg magát, ezáltal azt üzenvén, hogy magyar királyság nincs többé. A Bach-korszak véres diktatúrájában a magyar állam megszűnt létezni, Ferenc József csapatai megszállva tartották az országot, és őket nem sokkal később követte az idegen hivatalnokok közigazgatási „megszállása” is. A hivatalos nyelv a német volt, a kormányzás rendeleti úton folyt.

Hosszú uralkodása során hét alkalommal kíséreltek meg merényletet Ferenc József ellen, közülük Libényi János csókavári szabó merénylete talán a legismertebb és a legsúlyosabb volt. 1853 február 18-án támadta meg a sétálgató, katonai felvonulást szemlélő császárt a bástyasétányon, és késével nyakon szúrta.  Egy ideig az a veszély fenyegetett, hogy a császár a sebesülése miatt elveszíti a szeme világát. Libényi Jánost még a helyszínen elfogták. Kihallgatásán elmondta, hogy Aradon dolgozott 1849 szomorú őszén, ahol tanúja volt a sorozatos kivégzéseknek, és akkor fogadta meg, hogy elégtételt vesz a királyon, bosszút áll, mert őt tartotta felelősnek az aradi tizenhármak és a forradalom többi vértanújának haláláért. A korabeli sajtóban csak „félkegyelmű szabólegényként” emlegetett merénylőt haditörvényszék elé állították, az ítélet: halál, amit napokon belül, 1853. február 26-án, a Spinnerinen am Kreiuz vesztőhelyén végrehajtottak. Libényi kihallgatása során ragaszkodott hozzá, hogy nem voltak társai, azonban a bécsi udvar újabb forradalmi hullámtól tartva egy kitalált koncepciós perben, megtorlásként ártatlanokat is elítélt. Az összeesküvési elmélet szerint Libényi több rokona, barátja, ismerőse is tudott a készülő merényletről, ezek között aztán gyorsan ki is osztottak néhány év kényszermunkát, várfogságot, noha semmi alapja sem volt a gyanúsításuknak. Örülhetett, aki ártatlanul ennyivel megúszta, mert akadtak kivégzettek is. A koncepciós pereket nem Hitler vagy Sztálin találta ki, hanem az osztrák titkosrendőrség.

Forrás: Internet

Borítókép: Libényi János merényletet kísérel meg Ferenc József ellen, 1853. február 18-án (Egykorú színezett kőnyomat)

Forrás: Wikimedia Commons