Az elhízás nem csak esztétikai probléma

A túlsúly és az elhízás a szervezetben történő kóros zsírfelhalmozódás, ami a legtöbb esetben a napi kalóriaszükségletet meghaladó, szénhidrátokban és zsírokban gazdag táplálkozás és a mozgásszegény életmód miatt alakul ki.

A túlsúly az egészséget veszélyeztető, kóros állapot, amely sokszorosára növelheti több krónikus vagy akár életet veszélyeztető betegség kialakulásának kockázatát. A WHO a világ 10 legjelentősebb egészségügyi problémája közé sorolja. Világszerte komoly egészségügyi problémát jelent: az Európai Unió 27 tagállamában mintegy 200 millió felnőttet érint, hazánkban a felnőtt lakosság közel kétharmada (61,8%), illetve minden negyedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott.

 

Az elhízás meghatározására a leggyakrabban alkalmazott mutató az úgynevezett testtömegindex (BMI). A mutatót úgy kapjuk meg, hogy a kilogrammban mért testsúlyértéket elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. 25 feletti BMI-értéknél beszélünk túlsúlyról, 30 BMI felett pedig elhízásról. Általánosságban elmondható, hogy a 25 feletti BMI már nagyobb egészségkockázatot jelent. Az elhízás a várható élettartamot akár 3-10 évvel is csökkentheti.

A felszaporodott zsírréteg a test különböző területein rakódhat le. Ha a zsírfelesleg a test felsőbb részein (has, mell, nyak) halmozódik fel, akkor alma (férfias, android) típusú, ha pedig a test alsóbb részein (fenék, alhas, combok), akkor körte (nőies, ginoid) típusú elhízásról beszélünk.

fotó: Soproni Gyógyközpont

Egészségügyi szempontból veszélyesebb az alma típusú, vagyis a hasi vagy viscerális típusú elhízás, amit főleg a hasűri szervek között lévő zsírréteg felhalmozódása okoz. A viszcerális elhízás bizonyítottan növeli a magasvérnyomás-betegség, az emelkedett vércukor- és koleszterinszint, a 2-es típusú diabétesz és a szívinfarktus kialakulásának kockázatát.

A túlsúly és az elhízás oka az esetek túlnyomó részében az, hogy az érintettek nagyobb energiamennyiséget tartalmazó táplálékot fogyasztanak, mint amennyire a szervezetüknek szüksége van a kialakult életmódjuk, aktivitásuk mellett, ezért a felesleges tápanyag zsír formájában elraktározódik.

Egy átlagos férfinak átlagos fizikai aktivitás mellett 2500 kalóriára van szüksége egy nap, míg egy nőnek 2000 kalóriára. Az elhízáshoz vezető rossz étkezési szokások közé tartozik a szénhidrátokban, zsírokban gazdag, feldolgozott élelmiszerek túlzott mértékű fogyasztása, a fokozott alkoholfogyasztás, az üdítőitalok, cukrozott gyümölcslevek fogyasztása, a szükségesnél nagyobb ételadagok bevitele.

fotó: Soproni Gyógyközpont

Az elhízás kialakulásában genetikai, hormonális, életmódbeli és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Hátterében egyéb okok is állhatnak, mint például a hormonháztartást, a központi idegrendszert és a hipotalamuszt érintő betegségek, az elhízásra való genetikai hajlam öröklődése vagy a munkahelyi körülmények (például ülőmunka, rendszertelen étkezés, stressz).

Genetikai eredetű elhízás ritkán fordul elő, sokkal gyakoribb, hogy a szülők továbbadják gyermekeiknek a helytelen étkezési és mozgási szokásaikat.

Borítókép; pixabay

Legnépszerűbb cikkek