Az ingatlanspekulációs ügyletek visszaszorítását célozzák meg

Hatályba lépett 2020. február 1-jétől a belterületbe vont ingatlanok értéknövekedése után fizetendő vagyonátruházásiilleték-kötelezettség. Az illeték mértéke 90 százalék, amelyet a megszokottól eltérően nem a vevőnek, hanem az eladónak kell megfizetnie.

Az indokolás szerint a módosítás célja az ingatlanügyletek fokozottabb teherviselése és az ingatlanspekulációs ügyletek visszaszorítása. A külterületi ingatlanok forgalmi értéke ugyanis a belterületbe vonás után jelentősen megnő, így azok megvásárlása gyakran azzal a céllal történik, hogy a belterületbe vonást követőn jelentős haszonnal továbbértékesítsék.

A törvénymódosítással a jogalkotó az ilyen spekulációs, jelentős vagyonszerzéssel kecsegtető ügyletektől szeretné elvenni a befektetők kedvét azzal, hogy az elért nyereség 90 százalékát illeték formájában elvonja. Ebből a célból 2020. február 1-jétől életbe léptek azok a módosítások, amelyek következtében visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esik a belterületbe vont ingatlan és a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének.

A módosítás célja az ingatlanspekulációk visszaszorítása

Ez a speciális rendelkezés olyan ingatlanokra vonatkozik, amelyeket korábban külterületként tartottak nyilván, azonban átminősítették belterületté. Ennek a módosításnak az indoka az, hogy egy külterületi ingatlan jóval kevesebbet ér, mint egy belterületi. Ha egy külterületi ingatlant vásárol valaki olcsón, mert tudomása van arról, hogy azt hamarosan átminősítik belterületi ingatlanná, az ingatlanspekulációra adhatott lehetőséget, mivel a belterületi ingatlant később jóval magasabb áron el tudta adni.

„A törvénymódosításnak pont az a célja, hogy ezeket a spekulációs ügyleteket kivédje, és egy olyan magas 90 százalékos kulccsal sújtja ezeknek az ingatlanoknak az eladását, amely visszaszoríthatja ezeket az ügyleteket” – mondta el Tikk Arnold ügyvéd a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Három időpont meghatározása fontos. Az első a megszerzés időpontja, a második az átminősítés időpontja, a harmadik pedig az átruházás időpontja.

Illusztráció
Illusztráció
Forrás: internet

Kifejtette, belterületbe vont ingatlannak, azaz ingatlannak minősül, amelyet az eladást megelőző tíz évben minősítettek át belterületté. Amennyiben ilyen ingatlant kíván eladni a már belterületi ingatlan tulajdonosa, akkor meg kell fizetnie a vagyonátruházási illetéket. Ennek alapja a vagyonátruházási érték és a megszerzési érték különbözete.

Példaként említette, hogy amennyiben valaki megszerez egymillió forintért egy külterületi ingatlant, majd eladja tizenegymillió forintért már belterületi ingatlanként az átminősítést követően, akkor tízmillió forint után kilencvenszázalékos illetéket kell megfizetnie, hiszen ez a realizált haszna.

Elmondta, két kivétel van, amikor mentesül a tulajdonos az illeték megfizetése alól. Az egyik az, amikor az ingatlan megszerzését követő hatodik vagy azt követő évben történik meg az átminősítés, és ezután adja el a tulajdonos az ingatlanát. A másik kivétel pedig az, amikor az átruházó öröklés útján szerzi meg az ingatlant.

Magyarországon jelenleg ingatlanvásárlás esetén négy százalék illetéket kell fizetni, amelyet visszterhes vagyonátruházási illetéknek hívunk. Az illetéket a vagyonszerző, tehát a vevő fizeti meg. Azonban a belterületi ingatlanoknál speciális a helyzet, mivel ott az eladó az, akinek meg kell fizetnie a kilencvenszázalékos illetéket.

Többféle illetékkedvezmény igényelhető

Többféle illetékkedvezmény vagy -mentesség is igénybe vehető, amely segíthet a vevőknek. Új építésű ingatlanoknál segítséget nyújthat az, hogyha az ingatlan értéke tizenötmillió forint alatti, ilyenkor mentesülnek az illeték fizetése alól. Amennyiben maximum harmincmillió forint az ingatlan értéke, akkor tizenötmillió forintig mentesülnek a vagyonátruházási illeték alól, tehát a tizenötmillió és a vételár közötti összeg négyszázalékos illetékét kell megfizetni.

Harmincmillió forintot meghaladó ingatlannál más kedvezmények lépnek életbe. Első lakásvásárlók, pedig igényelhetnek részletfizetési kedvezményt, akár tizenkét havi részletben is megfizethetik a kiszabott illetéket.

A címlapfotó illusztráció; forrás: hirado.hu

Legnépszerűbb cikkek