Mi áll az azbesztügy hátterében?

Egyre több hír lát napvilágot a közösségi médiában, soproni „netes”csoportokban arról, milyen magánútszakaszok, építkezések lehetnek érintettek azbesztszennyezésben, és melyek lehetnek azok a cégek, amelyek feltehetően szennyezett kőzúzalékot forgalmaztak. A pontos válasz a laboratóriumokban születik meg, a mérések és vizsgálatok eredményeiben. A tájékoztatás azonban folyamatos, az önkormányzat transzparensen kommunikál az ügyben, a saját hatáskörébe tartozó beruházásokon túl is. De honnan is indult el az azbesztügy, és hogyan változnak az osztrák szabályozások? Ezeket gyűjtöttük össze cikkünkben.

Áprilisban robbant a hír: Burgenland tartományban található pilgersdorfi kőbánya (valamint további három közeli bánya: Bernstein, Rumpersdorf, Badersdorf) azbeszttel szennyezett kőzetet forgalmazott. Felkavaró képek kerültek napvilágra, amiken az osztrák bányában, egy katasztrófavédelmi gyakorlat során, gyermekek is közvetlen kapcsolatba kerülhettek a szennyezett anyaggal. A Greenpeace rávilágított arra, hogy a kőanyag Magyarországra, többek között Szombathelyre és környékére, is bekerült, és ez komoly környezeti és egészségügyi kockázatot jelent. Sopron viszonylag hamar képbe került: itt is jelen lehet a rákkeltő anyag, ezért az ügyben bejelentés történt a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalnál.

Fotó: Vanessa Wittmann
Forrás:greenpeace.org
"Az osztrák gyakorlat során mentési műveleteket szimuláltak, és diákokat is elástak erősen azbeszttartalmú kőzetbe, vagy akár poros szállítószalagokra fektettek, ahol korábban hatalmas mennyiségű azbesztes kőzetet aprítottak fel."

A „Szabályozási rés” vezetett a bajhoz:

A Greenpeace Ausztria feljelentést tett a pilgersdorfi bánya üzemeltetői ellen. Közleményükben kiemelték: az osztrák a hatóságok már 2011 óta tudhattak a bányák azbesztterheléséről, de a tényleges intézkedések csak 2026-ban történtek meg. Egy jogi hézag áll a háttérben, hiszen jelenleg Ausztriában nincs kifejezett jogszabályi előírás, ami a kőbányából származó kőzetek kitermelését és a zúzott kő forgalomba hozatalát kötelező határértékhez kötné. Emiatt ezek forgalmazása jogilag lehetséges. A bányákat 2025. év végén bezárták. Ausztriában a munkahelyi azbeszthatárértékek szigorítása 2025. december 31-én lépett életbe a levegőminőség-mérésekben.

Egészségügyi kockázat: az azbesztszálak por formájában különösen könnyen belélegezhetők. Ha az azbesztszálak a tüdőbe kerülnek, ott egész életen át megmaradnak, és évek múlva súlyos rákos megbetegedéseket, például gége- vagy tüdőrákot, okozhatnak.

Sopronban a jelenlegi információk szerint kettő magánberuházás esetén igazolódott be az azbesztszennyezés gyanúja, a további vizsgálati eredményeket még nem közölték. Bár elsődlegesen állami feladat a vizsgálatok lefolytatása, az önkormányzat 34 út esetében rendelt meg méréseket annak érdekében, hogy mielőbb világos képet kapjunk arról, hogy közterületeket is érinti-e a szennyezés.

Mi áll az azbesztügy hátterében?

Legnépszerűbb cikkek