Bét-Seán, a szkíták városa

Tudtad, hogy a mai Izraelben található Bét-Seán-t a Biblia a szkíták városa névvel illeti, a görögök és a rómaiak idejében pedig Szkítopolisznak hívták?

A Septuaginta (Ószövetség) Bét-Seánt valóban „a szkíták városának” nevezi (Bír 1,27). Ez a nép „ősidőktől való nép”, ahogy az Jer 5,15-ben olvasható. Gunnar Heinsohn brémai egyetemi régész professzor, bizonyította be, hogy Szküthopoliszban már időszámításunk előtt 1500 évvel szkíták éltek.

Gunnar Heinsohn a Hirsche aus Beth Shean oder Gibt es wirklich keine Skythenschichten in Scythopolis? című művében írja, hogy Syro-Palesztinában Bét-Seán Szkítopoliszként lesz központi település. Ott azonban nem csak a VI. régészeti rétegbeli méd lurisztáni fokos (balta) szól a méd–szkíta befolyás mellett. Vannak még különböző szkíta elemek ebben a városban, amik a médek és szkíták szoros kapcsolatára utalnak Bét-Seán-ban.

Egy 1950-ben közzétett áttekintésben a 169 Izráelben kiásott pecséthengerre 97 „mitanni” darab jut (Parker 1950). Ennek a 97 mitanni pecsétnek jóval több mint felét – 57-et – Bét-Seán-ban találták meg. A 97 mitanni pecsétből 18-on a szkítákra annyira jellemző szarvas motívumok különféle pozíciókban jelennek meg. E 18 szarvas pecsét kétharmada (12) Szkítopoliszból (Bét-Seán) származik.

Mitanni pecséthenger-lenyomat gömbfejes fúrótechnikával szkíta szarvasokkal Beth Shean-ból (Parker 1950, Nr. 40; Collon szerint 1987, 63/Nr. 249), i.e.-1500 előtt.
i.e.-XIII. századra datált Lurisztán-típusú szkíta fokos Beth Shean-ból / VI. réteg (Müller-Karpe 1980, 126-os tábla)
(https://en.wikipedia.org/)

Szkítopolisz a hellén, majd később a római történeti időkben egy tíz városból álló városállam-szövetség, Decapolis (Tízváros) központja, amit hellenizált szkíták, kánaániták, filiszteusok és egy zsidó kisebbség népesít be. 

A görög mitológia szerint a város alapítói Dionüszosz és gyermekei gyámja, Nysa voltak, akit ott temettek el. Dionüszosz kultusza keletről a szkítáktól érkezett Görögországba. Kr. e. 3. században egy nagy templom épült a helyi dombon. A város az egyiptomi ptolemaiek kezéből a szíriai szeleukdok kezébe került. Kr. e. 63-ban Pompeius római tábornok a Szkítapoliszot a Tíz görög város, Decapolis élére állította. 409-ben a város a római Palestina Secunda tartomány fővárosa lett. 395-től kezdődött a bizánci időszak. A hatodik században a város elérte maximális méretét, elérve a 40 000 lakost. 634-ben Szkítapolist muszlimok foglalták el, akik Beisanra változtatták a nevét, ezt követően a város fokozatosan hanyatlott.

Gazdag régészeti maradványokat találtak a bizánci korszakból (330–636 Kr.u.) A domb tetején egy kerek templom épült, és az egész várost fal vette körül. Szkítopolisz ekkor túlnyomórészt keresztény volt, hiszen miután Péter apostol a szíriai Antchiokiában megalapította Jézus egyházát, Decapolisban, Egyiptomban, a Pártus birodalomban egészen a belső Ázsiai ujgur területekig több, mint 30 ókeresztény püspökség létesült.

Az alsó város és az akropolisz átfogó nézete (https://www.wikidata.org/)
Színház: a színpad és a "proscenium"(http://blog.ourworldheritage.be/)

Szkítapolisz ókeresztény vallási központként a templomok városa volt és több neves püspököt, vallástörténészt is adott.

Kyrillos ho Skythopolitēs (c. 525 – 559 körül), más néven Cyrillus Scythopolitanus, keresztény szerzetes, pap és görög nyelvű hagiográfus, a palesztin szerzetesi élet történésze volt a kereszténység korai éveiben (Kr. u. 6. század).

A szkítapolisi Procopiust (303. július 7-én halt meg) mártírként és szentként tartják számon. Híres aszkéta, művelt teológus és filozófus volt. Scythopolisban kápolnát szenteltek tiszteletére.

(https://www.romeartlover.it/)
(fent) Nymphaeum (balra) és templom (jobbra) az akropoliszból nézve; (lent) Bizánci felirat (egy kis kereszttel a jobb alsó sarokban) szemben velük. (https://www.romeartlover.it/)

Patrophilus püspök volt Szkítapoliszban a 4. század elején-közepén. Ő képezte ki az emesai Eusebiust a bibliai exegézisben. 354-5-ben Cezáreai Acaciusszal együtt leváltatták Jeruzsálem püspökét, Maximust, aki támogatta a nicenei hitvallást, és Cyrilt neveztették ki a helyére, akiről azt hitték, hogy szintén ariánus. 359-ben a II. Konstantiusz császár küldöttségének tagja volt, hogy tiltakozzon az ariánus papság nevében caesareai Basil-nak az ariánusok ellen tett tanúvallomásai ellen.

Forrás: https://www.wikipedia.org/

https://konyvtar.proteo.hu/

Borítókép: https://steemit.com/

 

Legnépszerűbb cikkek