Mielőtt a magyarok bekapcsolódtak a fejlesztésbe számos szabadalom tanúskodott a korábbi sikertelen próbálkozásokról.
Az első golyóstollra vonatkozó szabadalmat 1888. október 30-án kapta meg John J. Loud (amerikai), egy Baum nevű német feltaláló újabb golyóstollat szabadalmaztatott 1910-ben, majd Van Vechten Riesburg egy másikat 1916-ban. Az első, sorozatban gyártott golyóstollat Glo Lien Lorenz szabadalmaztatta „Mungo” néven 1924-ben, egy másikat Wenczel Clime 1938-ban Csehországban. Ezek a tollak azonban nem voltak képesek egyenletesen adagolni a tintát: hol elapadtak, hol megfolytak, vagyis pont arra nem lehetett használni őket, amire szánták, írásra.

Az áttörést három fejlesztés tette lehetővé: a golyófészek állandó tintaellátását biztosító tintajáratok, a hajszálcsövesség elvén működő kapillárisrendszer, és a festékpaszta. Az elsőt egy magyar feltalálótárs, Goy Andor valósította meg a nemzetközi gyártásra szánt mintadarabján 1938-ban. A másodikat, amely függetlenítette a tollat a gravitációtól, szintén Goy Andor ötlete alapján tervezte Kovács Sándor mérnök, az Elveco nevű párizsi cég tulajdonosa. A harmadik Bíró László József újságíró találmánya, aki a nyomdatechnikában használthoz hasonló, viszkózusabb tintát akart használni, hogy a toll ne kenje össze a papírt; a töltőtollból azonban ez a ragadósabb anyag nem folyt ki, így Bíró egy golyós végű toll tervezésébe kezdett. Kémikus fivére, Bíró György és barátja, Gellért Imre segítségével alkotta meg az első prototípust, amiben a tintát még egy rugós szerkezet nyomta ki. Bíró a készüléket 1938. április 25-én szabadalmaztatta Magyarországon.

A gyártói és forgalmazói jogok a fejlesztés közös céljára létrejött szerződés alapján Európa több országára a Goy és Kovalovszky céget illették meg, a második világháború után ők kezdték meg a magyar golyóstollak gyártását GOPEN néven, és ők vezették be az európai kontinensen először a nyomógombos kapcsolószerkezetű, kiugró hegyű tollakat.
A "GO"PEN tollak voltak Magyarországon és egyben az európai kontinensen elsőként sorozatban gyártott, jól használható golyóstollak. A korán túlmutató technikai megoldás készítőjének, Goy Andornak a ma ismeretes golyóstollak létrehozásában elévülhetetlen érdemei voltak. Némely szakkönyv a "magyar csoda" néven említi. A GOPEN tollban három párhuzamos tintacsatornát alakított ki a belső, hengeres palást mentén. Ezzel megoldódott a tinta állandó golyóra juttatása, tehát ez a fejlesztés valósította meg a folytonos írás lehetőségét ezzel az íróeszközzel. Erre vonatkozó egyedi szabadalmi bejegyzés nem valósult meg, ennek köszönhető, hogy az általános közvélekedésben ma a golyóstoll nem kapcsolódik Goy Andor személyéhez.

Bíró testvérével és egy barátjukkal, Meyne János Györggyel Argentínába emigrált, ahol a tintával végzett további kísérletek után 1943. június 10-én megkapta a tollára a szabadalmat, megalakította a Bíró Pens of Argentina céget, és megkezdte a toll sorozatgyártását 1942-től Eterpen, 1943-tól Stratopen majd később, 1944-től Birome (Bíró és Meyne) néven. (A golyóstoll számos országban ma is az ő nevét viseli: spanyolul birome, franciául biron, angolul biro-pennek hívják.) Hamarosan felismerte, hogy a golyó formájának precizitása nagyban befolyásolja a toll minőségét, ezért szigorú ellenőrzést vezetett be. A precíz Bíró tollak az egész világon elterjedtek, forradalmasítva az írást és adatrögzítést.

 

Az első golyóstoll 1945. október 29-én került piacra New Yorkban, 12 és fél dolláros áron (mai értékre átszámítva körülbelül húszezer forint).
Magyarországon az 1960-as évektől Lubowski Frigyes és Lubowski Frigyesné (Deutsch Marianne) kidolgozták azt a technológiát, amellyel a kiürült golyóstollbetéteket újra lehetett tölteni, majd kifejlesztették a műanyagtartályos golyóstollbetéteket „ZENITH” néven. Üzletük Budapest V. kerületében, az egykori „bazársor”-on volt.

Forrás: Wikipédia
Borítókép: Bíró László (https://cultura.hu/)