Roska Tamás (Budapest, 1940. szeptember 24. – 2014. június 17.) 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetéhez (SZTAKI) került, amelynek tudományos tanácsadója lett. 1991-ben az intézet duális és neurális számítórendszerek kutatólaboratóriumának vezetőjévé nevezték ki, majd kutatóprofesszori megbízást kapott. Kutatási területe a neurális hálózatok, nemlineáris rendszerek és hálózatok, vizuális információfeldolgozás, valamint a celluláris szuperszámítógépek.

A Roska Tamás akadémikus vezette kutatócsoport több mint tíz évi, amerikai-spanyol kooperációban végzett munka eredményeként a jelenleg alkalmazott komputerek működési elvétől gyökeresen eltérő konstrukcióval dolgozó analogikai számítógépet fejlesztett ki. Az elnevezés az analóg és a logikai működés egyesítésére utal.

Az analóg módon működő és logikai műveletekre képes komputer, az analogikai számítógép lelkét, a CNN chipet Leon Chua, a Berkeleybeli University of California kínai származású amerikai professzora és tanítványa, L. Yang találta fel 1988-ban. Erre építve 1992-ben Roska és Chua megalkotta az úgynevezett CNN Univerzális Gépet, amely egy kétdimenziós rácson több ezer CNN elemi processzort tartalmaz. A CNN chip maga egy vizuális mikroprocesszor, amelyben minden egyes tranzisztor fényérzékelő optikával rendelkezik.

A cél érdekében a magyar kutatócsoport nagyjából újrajátszotta a számítástechnika eddigi fejlődését: megépítették a gépet, utasításokból álló magas szintű nyelvet hoztak létre és kifejlesztették a hozzá szükséges fordítóprogramot, interpretert és assemblert, valamint operációs rendszert. Az eredmény: milliószor millió, azaz tíz a tizenkettediken számú művelet másodpercenként, egy négyzetcentiméteres felületen.

Minden kamera és fényképezőgép tartalmazhatja idővel a chipet, de azt egyéb képalkotó eljárásokban is hasznosítani lehet majd. Például az orvosi gyakorlatban, ahol így műtét közben folyamatosan megfigyelhetők lennének az éppen vizsgált szerv mozgó kontúrjai. Mivel a chip ma másodpercenként háromezer, idővel pedig akár harmincezer kép felismerésére alkalmas, különösen nagy jövője lehet a minőségbiztosításban; kiválaszthatja a futószalagon elsuhanó munkadarabok közül a selejtet.

A Sztaki egy másik projektjében, a Knorr-Bremsével együttműködve olyan intelligens optikai rendszert fejleszt a járműtechnikai cégnek, amely az útburkolat jelzéseit követve egy szelektív fékrendszerrel "visszakormányozza" az útról letérő kamiont.
Ez az óriási alkalmazhatósági potenciál már sokak érdeklődését felkeltette, így a magyar kutatásokat jelentős összeggel pénzeli az US Office of Naval Research, amely elsősorban légi felvételek kiértékelésében, objektumok felismerésében akarja alkalmazni a chipet.

Forrás: http://wwwold.sztaki.hu/

Borítókép forrása: https://epa.oszk.hu/