Csalánszövet, a luxus kelme

  2021. november 15. - www.sopronmedia.hu

Tudtad, hogy csalánruha nem csak a mesében létezik?

Nagyszüleink és dédszüleink még ismerték a csalánból készült szövetet. Ez a természetes anyag nyáron hűvös, télen meleg, jól szellőzik. Olyan erős, mint a kender, ezért fonalat, kötelet is lehet belőle készíteni. Tapintása a pamut és a selyem ötvözete.
A csalánrostok olyan kitűnő szigetelők, mint a gyapjú. Ennek oka az, hogy belül üregesek.

https://startupfashion.com/

A csalánnadrág a reuma ellenszere, megfázni nem lehet benne, az szinte biztos. Szőnyegtől a legfinomabb alsóneműig, minden készülhet belőle. Ma már luxus anyagnak számít, nemcsak tulajdonságai miatt, hanem azért is, mert csalánszövetet készíteni idő- és technológiaigényesebb folyamat.
"Sasza asszony, mint úrhölgyhöz illő, az athéni chitont (hosszú, ingforma köpenyt) viselte; de az … finom csalánszövetből volt." (Jókai Mór)

A csalán a középkorig volt általánosan elterjedt, majd fokozatosan kiszorította a lenből és a gyapjúból készült szövet.

A csípős csodanövényt sokkal előbb használták szövésre, mint gyógyításra. A csalán szárából csaknem olyan erős szövetet lehet készíteni, mint a vászon. Bronzkori sírokban talált leletek bizonyítják a csalán ilyen célú felhasználását, de az első világháború idején a pamuthiány miatt csalánból szőtt anyaggal pótolták a pamutszövetet.

https://www.egeszsegtukor.hu/

https://gyogyirral.blog.hu/

"A m. kir. belügyminiszter 1918. évi 103.522. számú körrendelete a csalángyűjtés előmozdításáról.

A reánk kényszerített világháborúnak egyik legsúlyosabb következménye a nyersanyaghiány. A ruházati cikkek között nagyon érezhetővé válik a külföldről származó pamut elmaradása, amelynek különösen népruházati szempontból nagy jelentősége van. A hiányzó pamutot új, vagy ismét használatba vett fonóanyagpótszerekkel kell pótolnunk; ezek közül a legtöbbet érő a nálunk vadon is termő évelő csalán. Éppen azért a m. kir. minisztérium (3.124/1918. M. E. számú rendeletével) elrendelte a vadon termő csalánkórónak és a csalántermékeknek zár alá vételét.
A rendelet 3. pontja értelmében a csalántermelők a levágott csalánkórót, csalánleveleket és csalánmagot november hó 1-ső napjáig kötelesek a Magyar Csalántermelő és Feldolgozó Részvénytársaságnak (Budapest, Akadémia út 16.) közvetlenül, vagy a helyi megbízottak útján vételre felajánlani. A nevezett vállalat a leveles vagy a nélküli csalánkóróért, valamint a légszáraz levelekért 100 kilogrammonként 100korona árat fizet, míg a helyi megbízottak díjazása 100 kilogrammonként kóró és levél után 10 koronát, mag után pedig 25 koronát tesz ki. Amint ebből is kitetszik, mindazok, akik csalánt gyűjtenek, nemcsak önvédelmi harcunk folytatásához szolgáltatnak eszközt, nemcsak népruházati nehézségeink elhárításához járulnak hozzá, hanem egyszersmind nem megvetendő mellékkeresetre tesznek szert, és fáradságuk jutalmát megkapják.

Budapest, 1918, évi augusztus hó 23-án.

A miniszter helyett: Ladik s. k. helye

https://gyogyirral.blog.hu

Forrás: https://www.bien.hu/

https://gyogyirral.blog.hu/

Borítókép: https://www.etsy.com/

Kérem, várjon... Kérem, várjon...