| 2016. szeptember. 3. | 2 perc olvasás

Csekély szőlőtermésre számíthatunk

Az Irsai Olivért már le is szedték, most a zenit szürete következik

Nehéz helyzetbe kerültek a soproni szőlő- és bortermelők: annyira jelentős volt a fagykár áprilisban, hogy helyenként a várt termés tizedét tudják csak betakarítani. Öröm az ürömben, hogy a Fertőrákos–Balf közötti területen csak kis mértékben sérültek az ültetvények.

– A Soproni borvidék szőlőültetvényeit hihetetlenül megviselte az április 29-i fagy – tudtuk meg Farkas Lajostól, a Sopron Borvidék Hegyközségi Tanácsának alelnökétől. – A már viszonylag nagy szőlőhajtások – mintegy 1100 hektárnyi területen – a hirtelen beállt mínusz 6 fokos hőmérséklet hatására 20–80 százalékos károsodást szenvedtek. Legjobban a kékfrankos sérült. Sajnos a tavalyi átlagtermés fele várható csak az idén. 


fotó: Németh Péter

  A soproni termelőket nagyon súlyosan érintette, hogy egyes területeken a várható termés 10–15 százalékát tudják csak betakarítani, ami a gazdáknak komoly egzisztenciális gondot jelent. Országszerte szerencsére más a helyzet: helyenként jó termés várható.

Augusztus 15-ével hirdette meg a hegyközségi tanács a szüret kezdetét. Az Irsai Olivér betakarítása már be is fejeződött. A napokban kezdik el szüretelni a zenitet, amit tradicionálisan szeptember közepén a zweigelt, szeptember második felében pedig a pinot noir, majd a merlot és a kékfrankos követ. A szüret október második felében fejeződik be a cabernet sauvignonnal.

A fagykár a Nyugat-Dunántúlon egészen Pannonhalmáig jelentős károkat okozott, és nem csak Sopront, hanem a Soproni borvidékhez tartozó kőszegi és felsőcsatári területeket is súlyosan érintette. A Fertőrákos–Balf közötti 500–600 hektárnyi ültetvény – hála a Fertő tó védő közelségének – csak kis mértékben sérült. Itt egyes fajtákon akár 80–100 mázsás átlagtermésre is számíthatnak a termelők.


fotó: Németh Péter

– A Soproni borvidéket a többiétől jelentősen eltérő adottságai miatt „különc borvidéknek” is nevezik, nálunk ugyanis – szemben például az Alfölddel – soha nem volt szükség a tőkék takarására a téli–tavaszi fagykárok ellen – folytatja az alelnök. – Ilyen súlyos fagykárra a környéken 1967 óta nem emlékeznek. Kisebb fagyzugokban természetesen korábban is előfordult nem túl jelentős terméskiesés.

 

Legnépszerűbb cikkek