Az emléktáblát Czupy Bálint egykori családi házánál avatták fel vasárnap, ahol köszöntőt mond Barcza Attila, a térség országgyűlési képviselője. A család nevében özvegy Czupy Józsefné mondott megemlékező beszédet, majd a népfőiskola alapítója, Szalai Viktor osztotta meg gondolatait. Az emléktáblát Gyürü Ferenc plébános áldotta meg. Az eseményen Soós Viktor Attila történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagja bemutatta a Czupy Bálint emlékalbumot.

Czupy Bálint 1900. szeptember 20-án született Völcsejen. Huszonkét évesen lépett be a Nagyatádi István-féle kisgazdapártba, majd a harmincas években a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete egyik szervezője lett Sopron vármegyében. Tagja volt az Egyházközségi Munkásszakosztályoknak is, majd a helyi Hangya szövetkezet ügyvezetője lett. 1941-től a Magyar Parasztszövetság megyei ügyvezetője lett, majd behívták katonának.

A németek kiűzése után szerepet vállalt a Kereszténydemokrata Néppárt megszervezésében. 1945-ben beválasztották a párt országos vezetőségébe, majd több társával együtt átléptek a Független Kisgazdapártba. Két évvel később emigrációba kényszerült, majd megfosztották magyar állampolgárságától.

1951-ben az NSZK-ba telepedett le, attól az évtől kezdve a müncheni Szabad Európa Rádió falusi adásainak a szerkesztőjeként dolgozott, Bálint gazda néven önálló rovatot vezetett. Részt vett az emigrációs mozgalmakban, 1948-tól a Magyar Keresztény Népmozgalom végrehajtó bizottsága, majd a Közép-európai Kereszténydemokrata Unió tagja volt. Az 1956-os magyarországi felkelés alatt rövid időre visszatért Magyarországra, ahol két társával Mindszenty József hercegprímás is fogadta. Münchenben halt meg 1975. április 17-én.