A nemzeti összetartozás napján, június 4-én, az 1920-as trianoni békediktátum aláírásának évfordulójára emlékezünk. 104 évvel ezelőtt a történelmi Magyarország területét szétszabdalták, az  elszakított területekkel együtt mintegy 3,5 millió magyar került határainkon kívülre. A nemzeti összetartozás napja arra hivatott emlékeztetni, hogy a több államba vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek.

Az ünnepségen dr. Farkas Ciprián polgármester beszédében hangsúlyozta: a trianoni trauma óta eltelt évtizedek alatt nagy volt a magyarság lemorzsolódása az anyaország határain túl, de a nemzeti együvé tartozás érzése megmaradt.  

"A nagy világégés végeztével, 1920. június 4-én a Versailles melletti Nagy-Trianon palotában kikényszerített békediktátum értelmében a vesztes központi hatalmak oldalán harcoló Magyar Királyság ezeréves területének mintegy kétharmadát elcsatolták. A háborúba lépést az utolsó pillanatokig ellenző magyar vezetés és a magyar nép példátlan veszteséget szenvedett el. A következmények az egész országot sokkolták, a magyarság tetszhalott állapotba került."

"Ennek határai a nemzeti nyelv, a nemzeti kötődésű irodalom, a hitélet, a művészetek, a népi alkotások, a hagyományőrzés és a viselkedési szokások révén, az országhatárok fölött is átívelőn, él tovább a mai napig. Ez a magyar nemzet szellemi öröksége" - fűzte hozzá dr. Farkas Ciprián. 

A polgármester kiemelte: az orosz-ukrán háború szenvedést hoz a magyarságnak határon kívül és belül is, ezért bátran mondjuk ki, hogy ez nem a mi háborúnk, nem akarunk háborút, és nem akarjuk, hogy a magyarság újra a nagyhatalmak játékszerévé váljon.  

" Az elmúlt évszázad megtanított minket arra, hogy ellenállnunk kell mindazon nagyhatalmi és birodalmi törekvésnek, melyek nem a hazánk, nem a magyarság és nem a megmaradásunk ügyét szolgálják. A nemzeti szuverenitásunk, a nemzeti összetartozásunk megőrzése a kulcsa annak, hogy a következő ezer esztendőben is magyar ének csendüljön fel a templomainkban."

 - hangsúlyozta dr. Farkas Ciprián. 

A városvezető beszédében arra is felhívta a figyelmet, hogy béke és biztonság nélkül a soproni családok mindennapjai is veszélybe kerülnek, akárcsak városunk fejlődése, mely az elmúlt évtizedben kapott új erőre, maga mögött hagyva azt a sokkhatást és egy helyben toporgást, amit Trianon, a kommunizmus és a hidegháború időszaka okozott itt, a nyugati határszélen.

Az ünnepségen dr. Simon István alpolgármester, dr. Csiszár Szabolcs alpolgármester, Barcza Attila Sopron és térsége országgyűlési képviselője, Tóth Éva önkormányzati képviselő, kulturális tanácsnok és Magas Ádám önkormányzati képviselő is elhelyezte az emlékezés virágait a Trianon emléksziklánál.

A Soproni Erdélyi Kör nevében Kui Bíborka és Heim István rótta le tiszteletét.

Az eseményen a Pendelyes Néptáncegyüttes, a Soproni Petőfi Sándor Általános Iskola és AMI diákjai, a Fajkusz Banda, valamint Vágány Luca Sára, a Szent Orsolya Gimnázium 11. osztályos diákja is fellépett.

Az rendezvényen több önkormányzati képviselő is részt vett.