A háború kirobbanása óta talán a legszembetűnőbb változás a nagyon drasztikus áremelkedés. Az európai energiatőzsdén az energiaválság őszi kirobbanása óta sorozatosan magas árak voltak tapasztalhatóak. Ezek már korábban is drasztikusak voltak. Közel egy évvel ezelőtt a földgáztőzsdén 1 megawattóra gázért olyan 20 eurót kellett fizetni, ami tavaly ősszel, az energiaválság első nagy pontján 100 euró fölé emelkedett, majd amikor kirobbant a konfliktus, felszaladt 130 euró fölé. Azóta eltelt másfél hét, és a nyugati politikusok időről időre elkezdték lebegtetni a szankciók kiterjesztését az energiaszállításokra is. Olyan nyilatkozatokat tettek, amelyek azt sugallták a piaci szereplőknek, hogy az Európai Unió arra készül, hogy kiterjeszti a szankciókat. Az EU rendkívül kiszolgáltatott az orosz gázszállításoknak. Az orosz gáz rövid távon nem pótolható - ezzel tisztában van mindenki. Áprilistól elkezdődik a betárazási időszak, amikor feltöltik a gáztartalékokat, hogy őszre legyen elegendő. Amikor a piaci szereplők azzal szembesültek, hogy a politikusok korlátozni akarnak, megijedtek, és elkezdett növekedni a gáz ára. Ezen a héten hétfőn érte el a csúcspontját , a 345 euró / megawattórát. Ez több mint háromszoros áremelkedés úgy, hogy a gázszállításokat közben semmilyen zavar nem fenyegette.

Magyarország nem szeretne csatlakozni ahhoz az állásponthoz, hogy az EU az orosz energiaszektort szankciókkal fenyegesse. Azonban nem tudni, hogy több európai ország hogyan fog dönteni. Milyen következmények várhatóak, ha mégis bekövetkezik ez a szankció?

Nagyon nehéz ennek a pontos hatását felmérni. Már ennek az áremelkedésnek is nagyon negatív következményei vannak az Európai Unióra nézve. Az iparban már lehet hallani, hogy üzemek szüntetik be a termelésüket. A magas ár mellett egyszerűen nem éri meg az energiaigényes ágazatokban termelni. Félő, hogy ez végigsöpör mondjuk az élelmiszeriparban, és így nagyon erős árnyomást eredményezhet, vagy szélsőséges esetben ellátási bizonytalanságot okozhat az orosz gázszolgáltatás leállítása.

A szankciókat nem szabad kiterjeszteni az energiaszektorra, mert ez azt jelentené, hogy az Európai Unió lábon lövi saját magát. Gazdasági recesszióba taszítaná a közösséget, munkahelyek szűnnének meg, és elképzelhető, hogy néhány hónap múlva a háztartásoknak is nehézségekkel kellene szembesülnie.

Többször elhangzott az elmúlt időszakban, hogy a konfliktus miatt el kell zárni a gázcsapokat, illetve le kell állítani Paks bővítését. Milyen hatással lenne ez Magyarországra, akár rövid-, akár hosszútávon?

A paksi bővítés leállításának vagy a szerződés felbontásának középtávon lenne hatása a magyar energiaellátása. Ma Magyarországon az áramigények és a villamosenergia-igények nagyon jelentős részét a meglévő paksi atomerőmű fedezi. Viszont a meglévő erőmű négy blokkja néhány év múlva, 2032-2037 között le fog járni, és utána - mivel egyébként évről évre növekszik Magyarország energiaigénye - egy nagy vákuum keletkezik az energiaellátásban, amit mással nem nagyon tudunk megtölteni, csak egy másik nukleáris létesítménnyel. Hogyha a szerződés felmondásra kerülne, az azt jelentené, hogy a paksi bővítés projektjét lényegében visszaküldik a start vonalra. Újra kellene indítani a beszerzési, engedélyeztetési eljárásokat is. Ez nagyon jelentős csúszást eredményezne, aminek az lenne a következménye, hogy amikor ki kell vezetni a meglévő paksi atomerőműveket, akkor még nem áll rendelkezésre az új atomerőmű, és ez nagyon jelentős biztonsági kockázatokkal járna.

2013-ban az Orbán-kormány vezette be a rezsicsökkentést. A családoknak nagy könnyebbséget jelent ez. Mennyi pénzt tudnak megspórolni a háztartásokban? Más uniós országokban mekkora összegeket kell fizetniük az ott élőknek?

A megspórolt mennyiség azon múlik, hogy mihez viszonyítjuk. Hogyha a rezsicsökkentési program bevezetése előtti árakkal hasonlítjuk össze, akkor a program bevezetése óta egy átlag magyar háztartás több mint 600.000 Ft-ot spórolt meg a programmal. Hogyha nem a program bevezetése előtti árakhoz, hanem a piaci árakhoz viszonyítunk, akkor pedig az elmúlt időszakban az energiaválság kirobbanása miatt egy még nagyobb, még jelentősebb megtakarítást könyvelhettek el a családok. Az előző hónapokban egy átlagos magyar család áram- és gázszámlája összesen kb. 22.000 Ft-ot tett ki. Ez abban az esetben, ha a piaci árakat kellett volna kifizetni, akkor több mint 110.000 Ft lett volna. Azt látjuk, hogy Európában az egyes tagállamokban nagyon-nagyon különböznek a rezsiárak. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a tagállami szabályozás különböző az egyes országokban. Vannak olyan tagállamok mint pl. Románia, ahol a tarifákat nem igazán védi hatósági szabályozás, és ezekben az országokban az áremelkedés, a tőzsdei ár nagyon hamar begyűrűzött a lakossági tarifákba, és nagyon drasztikus áremelkedést okozott az elmúlt félévben. Más országokban, elsősorban Magyarországon a hatóság különböző eszközökkel védi a lakosságot az áremelkedésektől. Magyarországon a rezsicsökkentési program lényege, hogy hatóságilag rögzített lakossági tarifák vannak, ezért az elmúlt félévben hiába növekedtek meg nagyon drasztikusan a piaci energiaárak, ezek nem tudtak begyűrűzni a háztartások költségeibe. Az Európai Unióban Magyarországon kell a legkisebb rezsidíjakat fizetnie a háztartásoknak.

A teljes interjút itt tekinthetik meg.

Illusztrációk forrása: Pixabay.com