A Journal of Neuroscience című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók becsléseket készítettek az alváshiányos emberek agyának mágneses rezonanciás (MRI) felvételéből, amelyet összehasonlítottak ugyanezen emberek agyának egy teljes éjszakai alvás utáni MRI-felvételével.

A kutatás eredménye rávilágított, hogy egy éjszakányi teljes alvásmegvonás hasonló változásokat okoz az agyban, mint amilyeneket egy-két évnyi öregedés után tapasztalhatunk.

A tudósok összesen 134 résztvevőt vizsgáltak, akiket négy csoportba osztottak: teljes alvásmegvonás (egy éjszakán át nem aludtak), részleges alvásmegvonás (három óra ágyban töltött idő egy éjszakán át), krónikus alvásmegvonás (öt éjszakán át öt óra ágyban töltött idő öt éjszakán át) és egy kontrollcsoport (nyolc óra ágyban töltött idő minden éjszaka).

Minden csoportnak volt egy olyan napja is, amikor az alvásmegvonás előtt nyolc órát töltöttek az ágyban, az alvásmegvonás után pedig regeneráló alvást is kaptak, mikor egy teljes éjszakán át aludhattak.

A kutatók minden éjszaka után MRI-vizsgálatot végeztek az alanyokon, hogy összehasonlíthassák, milyen állapotban volt az agy az alvásmegvonás előtt és után, illetve egy teljes éjszakai pihenés után. A résztvevők agyának látszólagos korát a brainageR nevű számítógépes algoritmus segítségével határozták meg. A brainageR agyi MRI-felvételek alapján jósolja meg egy személy kronológiai életkorát az alapján, ahogyan egy egészséges agy jellemzően kinéz egy adott életkorban.

A vizsgálat után a kutatók azt találták, hogy

A részleges és a krónikus alvásmegvonás csoportjaiba tartozó alanyoknál a kutatók nem találtak szembeötlő különbséget a kontrollcsoport eredményeihez képest, tehát csak a teljes éjszakán át tartó alvásmegvonásnál észlelték a látszólagos egy-két évnyi öregedést.