| 2020. november. 19. | 2 perc olvasás

Egy magyar főúr menedzselte a világraszóló hadi találmányt

Tudtad, hogy gróf Széchenyi László szorgalmazta és közreműködő volt a kor egyik világraszóló katonai találmányának: az úgynevezett "tengeralattjárók vezeték nélküli kommunikációs kapcsolatáért felelős távírónak" a fejlesztésében és elterjesztésében?

Az eszköz tulajdonképpen a budapesti Berger Krisztián és Klupathy Jenő fizikusok „hanggal és fénnyel történő elektromos távkapcsolás” szabadalmi ötletére épült, ennek továbbfejlesztett változata volt. Széchenyi László ötlete alapján a vizet, mint jó hang- és fényvezetőt használták fel az információk továbbítására. Ennek a "műszaki csodának" az volt a világraszóló érdekessége, hogy torpedókormányzásra, így katonai célokra is alkalmas volt. Jelentőségét óriásira emelte az a tény, hogy a torpedó irányát még akkor is módosítani tudták, mikor az már elhagyta a torpedóvetőt.

Sárvár-Felsővidéki gróf Széchenyi László (1879-1938) a legnagyobb magyar, Széchenyi István bátyjának, Széchényi Lajosnak volt az unokája. Gróf Széchényi László huszártiszt magával ragadó modorával és erőteljességével lett ismert Amerikában. Élete nem lehetett eseménytelen, egy kellemetlen ügy miatt maga Habsburg Lipót főherceg hívta párbajra Hollywoodban,1927-ben.
Horthy Miklós 1921. végén rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré nevezte ki, egyúttal megbízta a Washingtonban felállítandó magyar királyi követség vezetésével. Amerika, és az akkori világ egyik leggazdagabb, "dollármillárdos" családjába nősült be, amikor elvette a gőzhajó- és vasútmágnás Vanderbilt-unokát.

Gróf Széchenyi László 1933-ig volt washingtoni követ, ezután még két évig, nyugalomba vonulásáig a londoni magyar követséget vezette.

Gróf Széchenyi László
Gróf Széchenyi László
https://elmenynektek.blog.hu/

A Budapesti Hírlap (1912 augusztus 23-án) arról írt, hogy a Dunán - Óbuda és a Margit-sziget között - végzett kísérletek keltették fel az amerikai üzleti és politikai körök figyelmét. Vanderbilt által küldött legkiválóbb szabadalmi ügynökök jöttek át Magyarországra, a találmány pedig Széchényi hathatós támogatásával jutott Amerikába, a newporti hadikikötőbe. Közben titkos kísérleteket is folytattak egy New York-i alagútban. Miután az ottani „hivatalos kísérletek a legteljesebb eredménnyel mentek végbe, a műszer katonai értékesítésére a legmagasabb amerikai üzleti körök közbejöttével részvénytársaság alakult.” Széchényi gróf és a Vanderbilt család ekkor, 1912-ben alakították meg a Széchenyi Company Ltd.-t. Egy másik céget is létrehoztak, fegyverkereskedők, valamint a feltalálók, Berger Krisztián és Klupathy Jenő fizikusok közreműködésével, Submarine Wireless Company néven. A Széchenyi-cégek – a saját fejlesztésüknek köszönhetően is – a kor legkorszerűbb haditechnikájával rendelkeztek.

Az üzleti cél az volt, hogy az amerikai haditengerészetnek adják el a kifejlesztett műszert. Az amerikaiak azonban nem vásároltak, a Monarchia Washington ellensége lett és tartottak attól, hogy a Széchenyi-érdekeltségek Bécsnek is eladják majd a fegyvert. Az I. világháború kitörését követően pedig be is tiltották az ott gyártott magyar torpedók exportját.

Széchenyi László nyughelye a család nagycenki sírkertjében van. Nagycenk temetője a Nemzeti Sírkert része.


https://elmenynektek.blog.hu/

Forrás: https://elmenynektek.blog.hu/

Borítókép: The New York Times, Published 1912. augusztus 28.
Forrás: https://elmenynektek.blog.hu/

Legnépszerűbb cikkek