A koraszülés egy nem tervezett esemény, hiszen mindenki, aki gyermeket vár, egy egészséges, érett, 3500 gramm körüli újszülöttre számít. Éppen ezért hat sokkolóan, amikor a baba hamarabb születik meg a vártnál és túl korán válik el az édesanyjától.
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2Fimport%2F55%2Feb%2Fpiclila-nagy1-1_h62_.jpg)
fotó: Soproni Gyógyközpont
Ma már a betöltött 24. terhességi hét jelenti az élveszülés alsó határát, életfunkcióját tekintve azonban minden, a 37. terhességi hét előtt született újszülött koraszülöttnek számít. Az anyaméhben kimaradt fejlődést - érettségi állapotuktól függően - mesterségesen kell hozzápótolnunk – részletezte Dr. Gelencsér Éva neonatológus főorvos. Sopronban évente átlagosan 100-120 idő előtt érkezett újszülöttet kezelnek a gyógyközpont Koraszülött részlegén.
A koraszülöttség krónikus állapot, mindig egy közösséget, családot érint. Ezek a gyerekek gyakran látási, hallási, mozgásfejlődési vagy ortopédiai problémákkal küszködnek, melyek nehezítik a későbbi beilleszkedésüket a különböző társadalmi csoportokba – mutatott rá a főorvos. A mi feladatunk emiatt is komplex. Az újszülöttek ellátásán kívül támogatnunk kell az érintett családokat is. Már a kezdeteknél segítenünk kell a gyermek és a szülő közötti kapcsolattartást, a korai kötődés kialakulását, mely az idei világnap üzenete is – tette hozzá a főorvos.
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2Fimport%2Fd9%2F30%2Fpiclila-nagy2_31eg.jpg)
fotó: Soproni Gyógyközpont
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2Fimport%2F8a%2Fc4%2Fpiclila-nagy3_1008.jpg)
fotó: Soproni Gyógyközpont
Szerencsére elterjedőben van a skandináv modell, melyben a szülőknek hitelesített feladataik vannak koraszülött gyermekük ellátásban. E szemlélet lényege, hogy a szakápolás és a szükséges gyógyszerek alkalmazása mellett a baba érdekeit nézve kiaknázzuk, hasznosítsuk azt az energiát, amit csak a szülő tud biztosítani „korai gyermeke” számára – folytatta dr. Gelencsér Éva.
A szakember szerint meg kell tanulnunk szembenézni azzal, ami történt: ahhoz, hogy egy (élet)helyzetet uralni tudjunk, előbb elfogadnunk, majd megszeretnünk kell azt. Mindez nem könnyű: ahhoz, hogy előnyt tudjunk kovácsolni a hátrányból, hogy a koraszülés tényét hosszú távon az illető hasznára tudjuk fordítani, ahhoz az érintett családok, a szakma és a civil szervezetek erős összefogására van szükség.
A perinatológia (azaz a születés körüli eseményekkel foglalkozó klinikai tudomány) napjainkban nagy erőkkel vonja be tevékenységébe a civil szervezeteket, úgy mint a Koraszülöttekért Országos Egyesületet (KORE), vagy a Melletted a Helyem Egyesületet. E szervezetek segítik az egészségügyi szakszemélyzet, a döntéshozók, illetve a koraszülött gyerekek szülei közötti párbeszédet.
A november 17-i világnapon a szolidaritás jeleként országszerte a koraszülötteket jelképző lila színbe „öltözik” számos középület. A Lánchíd mellett többek között a szentendrei városháza homlokzatát és a soproni Tűztornyot is ezzel a színnel világítják meg.
/https%3A%2F%2Fadmin.sopronmedia.hu%2Fuploads%2Fimport%2F92%2F53%2Fsopron-tuztorony-varoshaza-tel_3bty.jpg)
fotó: Leczovics Zsolt