A Csornával szomszédos település nevének eredete a Rábaköz északi, a Hanság mocsaraival határos helyzetére utal: itt volt ugyanis a földművelésre alkalmas vidék vége, azaz „fara”, amitől északra már a mocsárvilág kezdődött.

Területe lakott volt az avarkorban, a régészeti munkálatok során három temetőt is feltártak ezen időszakból. Okiratban először 1281-ben említették. 1359-ben már kúriája volt a helyi papnak, tehát tehetős falunak számított. Középkori birtokosai az Osl nemzetségből leszármazott és velük rokon családok, elsősorban az Ostffyak.

1570-ben húsznál több jobbágytelek lakói vesztették életüket súlyos pestisjárvány következtében, 1594-ben törökök dúlták fel Farádot, amely ezután szinte elnéptelenedett. A kevés túlélő az India-majorba menekült.

A 17. század második felében Nádasdy Ferenc gróf szerzett birtokadományt az újra benépesülő faluban, melyet hamarosan elkoboztak tőle a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt. Ezek tulajdonjogát szerezte meg Esterházy Pál. Vallási szempontból – a Nádasdy-befolyásnak is köszönhetően – Farád evangélikus többséggel rendelkezett a 17. században. Ám miután az Esterházy család birtokot szerzett a településen, a katolikus vallás hívei egyre többen lettek. A 18. század elején kezdték meg a környező terület vízrajzi rendezését, a mocsarak lecsapolását. Így nőtt a faluhoz tartozó szántóföldek kiterjedése – ekkor keletkeztek olyan új lakott részek is, mint a Farádtól északra fekvő Földsziget.

Ez idő tájt zsidók is telepedtek le az újra növekvő faluban, akik imaházat, iskolát működtettek és külön temetőjük volt. Lélekszámuk elérte a 300 főt. Az izraelita temető ma a falu északnyugati részén található.

A türelmi rendeletnek köszönhetően 1783-ban újjáalakult a farádi gyülekezet. Németh Pál lelkészt jénai tanulmányai befejeztével 1784 májusában szentelték fel Vadosfán. Ekkor imaház építését kezdték meg a hívek, s a munkálatok olyan jól haladtak, hogy ősszel már itt tartottak istentiszteletet. A templomnak használt épület ekkor − II. József türelmi rendelete alapján − csak torony nélkül, udvarra nyíló ajtóval épülhetett. A késő barokk stílusban, klasszicista homlokzattal készült imaház a kor építészeti jellemzőit és előírásait hordozza magán. Szószékoltára, kétoldali karzata van; olaj oltárképe: Krisztus a keresztfán – Schiller József alkotása. A keresztelőmedencét Németh Mihály és felesége, Sáry Terézia adományozta. 1792-ben orgonához is jutottak: a gyűjtést e célra akkor kezdték meg, amikor értesültek róla, hogy a Győrben állomásozó Tóth Sándor kapitány a farádi gyülekezet részére saját költségén megvette a bécsi dán követ házi kápolnájának orgonáját, amelyet csak el kell szállítani és be kell építeni.

Tornyot és utcai főbejáratot 1806-ban kapott a templom, a toronyba két harang került. Félve attól, hogy a templomra utólag ráépített torony súlya kárt tehet az épületben, oldalról támfalakkal erősítették meg. Utolsó felújítása a 21. század elején történt meg.

A római katolikus Keresztelő Szent János fejvétele templom szintén 1785-ben épült. Padjai oldallapjain különösen szép virágos fafaragások láthatók. A mennyezet freskóit 1971-ben Samodai József készítette. Tornyában három harang lakik, ezek közül a nagyot és a kicsit a soproni Seltenhofer műhelyben öntötték 1929-ben.

Az egykor itt élt nemesi családok emlékét is őrzi a település: a volt Ostffy-kastély ma iskola. A klasszicista stílusú épület homlokzatán a timpanon közepét a család címere díszíti; az evangélikus temető régi családi kriptái között az Ostffyaké az egyik leglátványosabb.

A Sarlay-kastély Farád központjában, 1750-ben épült klasszicista kúriaként, homlokzatán Felsőbüki Nagy Sándor címerével. Az épületben a szocialista rendszer alatt mezőgazdasági szövetkezet irodái kaptak helyet. Hosszú ideje üresen áll, a 2010-es években hosszasan árulták.

Felsőbüki Nagy Sándor a Vas és Sopron vármegyékben élő középbirtokos Felsőbüki Nagy család sarja: apja, szintén Felsőbüki Nagy Sándor Sopron vármegye alispánja, főjegyzője volt. A házaspárnak hat gyermeke született: Erzsébet, Pál, Sándor, Péter, Sándor és Klára. A sorban harmadik volt a hároméves korában elhunyt (I.) Sándor.  Az ő halálát követően 1782-ben világra jött kisfiút – a kor szokásainak megfelelően – ismét Sándornak nevezték el. Az elsőszülött fiút, Pált a reformkor jelentős alakjaként ismerjük. Sándor nem tűnt ki különösebben a generációkon át vármegyei szinten jelentős hivatalokat viselő családban: táblabírói címe szinte általánosnak mondható a korszakban és inkább jelképes titulusnak számított. Birtokaival ügyesen gazdálkodott: nagyobb birtoktesttel Farádon rendelkezett, emellett 1833-ban megbízást adott a soproni Hild Vencel építőmesternek, hogy Sopronban az akkor még külvárosnak számító Hosszú soron egyemeletes palotát építsen családja számára. A család három évtizedig volt a mai Rákóczi utca 8. szám alatt felépült ingatlan tulajdonosa. Sándor 1852. március 23-án bekövetkezett halála után egyetlen leánya, Alexandrina örökölte meg. A kislány édesanyja a bécsi származású Leopoldina von Vogelt volt, akit csupán a kislány születése után 6 évvel, 1842-ben vett feleségül farádi birtokán.

Alexandrina 1863-ban ment feleségül Nagysarlói Sarlay Jánoshoz. Így magyarázható, hogy a farádi kúriát Sarlay-palotaként szokás emlegetni, ugyanakkor a homlokzaton Felsőbüki Nagy Sándor címere látható.

 Alexandrina jogász végzettségű, bíróként tevékenykedő férjének munkája Pesthez kötötte a családot. Házasságukból két gyermek született, Mária 1864-ben, Sándor 1867-ben. Mária felnőve a neves festőművész, a Farádhoz közeli Magyarkeresztúrhoz kötődő Szentkirályi Baditz Ottó felesége lett.

Az örökösnő 1869-ben értékesítette Rákóczi u. 8. alatti soproni örökségét. Az épület nem más, mint amit ma a legtöbb soproni a volt Ruhagyárként ismer. 

A farádi katolikus temetőben ma is ott emelkedik a Sarlay család 1855-ben épült kápolnája.

Farád új értékei közé tartozik a falu határában 2021-ben emelt Vándorok keresztje, melyet Grubits János hidegségi fafaragó művész tervezett és Balogh Eszter soproni üvegművésszel együtt készített. Felirata: „Vándorkereszt az úton lévőkért. Adományokból állítva 2021-ben”.

Több évtizedes gyűjtőmunka eredménye Molnár Lászlóné Annus néni hagyományőrző babagyűjteménye és Fehér Csaba több, mint egy évtizede gyarapodó veterán kerékpárgyűjteménye is gazdagítja Farád látnivalóinak sorát.

Források:

farad.hu

dr. Németh Ildikó: „… ezen Ház a soliditássa, kellemetessége és jófekvése miatt mindég igen betses lesz…” Felsőbüki Nagy Sándor palotája a soproni Hosszúsoron (Rákóczi utca 8.) In: Soproni Szemle, 2016. 2. szám. 205-211. old.

hu.wikipedia.org

szombathely-lutheran.hu

kozterkep.hu

Facebook

Borítókép forrása: farad.hu