A szépen felújított barokk lakóház névadója Eggenberg János herceg özvegye, Maria Sidonia von Thannhausen, aki 1674-ben vásárolta meg Resch Erhárd Ádám középkori alapokon nyugvó, 17. században átépített házát. A szomszédos, ma 14. számú épület ekkor már a tulajdonában volt. A protestáns hercegné a brandenburgi őrgróf rokona volt, ez is hozzájárult, hogy engedélyezzék új házában az evangélikus istentiszteletek megtartását. Mivel ekkoriban, az ellenreformáció idején a soproni evangélikusok templomait elvették és istentiszteleteiket a fő téri Tábornok-ház kivételével mindenütt máshol tiltották, ezért a hívők csak az Eggenberg-házban vehettek részt szertartásokon. Itt gyakorolhatták legközelebb választott vallásukat a bécsi protestáns követek is.

Ennek előzménye az volt, hogy a 16. század utolsó harmadában a soproni templomok nagyobbrészt üresen álltak, ugyanis bécsi nyomásra a város elbocsátotta az evangélikus prédikátorokat és tanítókat. A protestáns hívek huszonkét éven át a szomszédos Sopronnyékre (Neckenmarkt) és Sopronkeresztúrra (Deutschkreuz) jártak át istentiszteletre. Az 1606-os bécsi békét követően aztán egészen 1673-ig ismét birtokukba vehették a Szent Mihály templomot. Az épületnek ez idő alatt tisztességgel gondját is viselték, 1647-51 között teljesen helyreállították. Az ellenreformáció nyomására aztán 1674 februárjában át kellett adni a templomot a katolikusoknak. Ekkor előbb Lackner Kristóf polgármester volt fő téri lakóházában, az ún. Tábornok-házban; majd az Eggenberg-palota udvarában tartottak istentiszteletet. 1676-ban, megközelítőleg a mai evangélikus templom hajójának helyén épült fel a gyülekezet első saját istentiszteleti helye, egy fa imaház. Nem feledték azonban a hívek azt a két évet, amikor csak az Eggenberg-ház udvarán gyűlhettek össze, így évente egyszer, augusztus 20-án napjainkban is emlékező istentiszteletet tartanak ott.

Az egyemeletes ház homlokzatát a földszint feletti övpárkány osztja vízszintesen két részre. Az ablakok kőkeretesek, az emeleten egyenes szemöldökpárkánnyal. Kosáríves kapuját toszkán félpillérek és egyenes párkány keretezi, bejárata felett a rokoni szálra utalva az aprólékosan kifaragott brandenburgi hercegi címer látható. Ez az egyik legszebb és legjobb állapotban fennmaradt címer ma Sopron utcáin.

Dongaboltozatos kapualj vezet a zárt udvarra, amelynek három oldalát emeletes, loggiás árkádsor alkotja. Miután 1674-ben a hercegné tulajdonába került a ház, a bejárattal szemben az emeleti mellvédbe kő szószéket építettek, amelyet gyümölcsfüzérek, virágok díszítenek. Nem feledve a Brandenburgok közbejárását az istentiszteleti jog elnyerésében, a brandenburgi család felmenőinek, a Hohenzollern dinasztiának a címerét is kifaragták a szószék alján. Ettől a szószéktől prédikált az egybegyűlteknek 1674 és 1676 között a hercegné lelkésze.

Mivel az istentiszteletek szabad téren zajlottak, a soproni időjárás pedig közismerten esős és szeles; a katolikusok gúnyosan a „Nasse Lutheraner”, azaz „ázott lutheránusok” jelzőt használták az evangélikusokra. Válaszul az evangélikusok „piszkos térdűeknek” nevezték tréfásan a katolikusokat a városban. Aztán a protestáns hívek megtalálták a megoldást arra, hogy szárazon maradjanak a szertartás idején és ennek mind a mai napig látható nyoma van. Az udvari oszlopok felett lévő kovácsoltvas karikák segítségével ponyvát rögzítettek a hívek fölé, így az időjárás ártalmai többé nem zavarták az áhítatokat.

A hercegné férjének családneve, az Eggenberg ekkoriban már igencsak jól csengő név volt a Német-Római Birodalomban. A hercegi cím mellett több jelentős városban rendelkeztek pompás palotával és értek el előkelő pozíciókat. A család első ismert őse Hans Ulrich Eckenberger, aki Graz város bírája volt egy 1432-es feljegyzés szerint. Fia, Balthasar Eckenberger zu Eggenberg egy 1460-as lelet szerint Graz, Laibach és Sankt Veit an der Glan apródmestere volt. Az ő fia, Wolfgang, állítólag már Graz városának polgármestere volt. Wolfgang fia, Seyfried volt az első, aki nemességet kapott. Utódja, Hans Ulrich lett talán a leghíresebb Eggenberg. Ő volt az, aki elnyerte családja számára a Krumau hercege címet 1628-ban. Szintén ő volt, aki kastélyokat építtetett a családnak Grazban, Krumauban (ma: Cesky Krumlov), majd felesége városi palotát szerzett Sopronban. A kastélyokat olyan különleges módon készíttette el, hogy napjainkban mindkettő része a Világörökségnek. Idősebbik fia csináltatta a híres Eggenberg aranyhintót, amivel a pápához látogatott. Másik fia hozatta mai formájába a krumlovi kastélyt, ő építtette hozzá a világon egyedülálló barokk színházat és a franciakertet is. Azonban amilyen gyorsan felemelkedett a család, olyan gyorsan el is tűnt. 1774. november 24-én meghalt az utolsó Eggenberg, Maria Theresia Josepha hercegnő.

A soproni Eggenberg-palota földszinti termeiben a Soproni Múzeum 2017-ben nyitotta meg új kiállítóterét, a Macskakő Gyerekmúzeumot. Ez egy hiánypótló közösségi tér, ahol a gyermekek játékosan fedezhetik fel a letűnt korok világát. Különlegessége, hogy a tematikusan elrendezett tárolók mögött egy belső, interaktív tér nyílik meg, ahová be lehet bújni, ahol a kisebbek-nagyobbak érzékszerveik használatával és játékos feladatok segítségével játszva tanulhatnak a kiállítótérben. Lakomázhatnak egy ókori ebédlőasztalnál, múlt századi játékokkal játszhatnak, de beülhetnek egy százéves iskolapadba is, vagy kipróbálhatják azt is, hogyan öltözködött hajdan egy velük egykorú gyermek.

A szomszédos 14. számú épületet evangélikus konventházként szokás emlegetni. A középkori, valószínűleg 15. századi eredetű egyemeletes barokk lakóház a 17. század közepén már Eggenberg hercegné birtokában volt. Halálakor az evangélikus egyházra hagyta a szomszédoshoz hasonlóan ezt az épületet is, az egyház pedig később a kalandos életű Löffelholtz bárónénak adta el. A hölgy Jókai Mór regényében, a Lőcsei fehér asszonyban játszik szerepet, mint cselszövő. Ő végrendeletében ismét az evangélikusokra hagyományozta a házat. Kapualját szépen megmaradt gótikus ülőfülkék díszítik.

Források

Czellár Katalin: Sopron. Panoráma Magyar Városok sorozat, Budapest, 1982.

funiq.hu

visitsopron.com

sopron.lutheran.hu

kozterkep.hu

hu.wikipedia.org

Borítókép forrása: Sopron Média