A tárcavezető részletezte: a költségvetés az elmúlt évek válságaiban helytállt, az ország finanszírozása biztosított. Ugyanakkor a válságok hatására megemelkedett hiány magasabb a hosszú távon egészségesnél, ezért tovább kell javítani az egyensúlyi mutatókat. A miniszter megjegyezte: 2023-ban a költségvetési hiány a GDP 6%-a körül alakult, a kormány 2025-ig fokozatosan 3 százalék alá csökkenti a mutatót. Varga Mihály kiemelte: a kormány a 2024-es költségvetésben is megőrizte Európa egyik legnagyobb családtámogatási rendszerét, a családpolitikai kiadások és adókedvezmények együttes összege már meghaladja a 3300 milliárd forintot.
A miniszter példaként említette a CSOK újraszabását, a négygyermekes anyák adómentességét, a 25 év alatti fiatalok szja-mentességét vagy a rezsicsökkentés fenntartását. A tárcavezető arra is kitért, hogy a 2023 szeptemberétől kezdődő reálbér-növekedésnek köszönhetően erősödő pályára állhat a kiskereskedelmi forgalom is.  Rámutatott: az infláció mértékét év végére januárhoz képest 20 százalékponttal 25,7%-ról 5,5%-ra csökkentettük. Mint mondta: a gazdaság-élénkítő lépéseket össze kell hangolni az infláció miatt megemelkedett állami finanszírozási költségekkel. Csak olyan új programokat, projekteket célszerű támogatni, amelyek makrogazdasági szintű hatása kitermeli a csökkenő, de még mindig magas állami finanszírozási költségeket. Inkább óvatos növekedési prognózisra van szükség, nagyobb költségvetési tartalékok mellett – hangsúlyozta Varga Mihály.

Az uniós támogatásokról szólva a tárcavezető elmondta: tavaly december óta 520 milliárd forintnyi, korábban blokkolt uniós forrás érkezett hazánkba, azonban a gazdaság működőképes volt a források nélkül is. A költségvetés az eddig blokkolt uniós pénzek nélkül is biztosított minden szükséges forrást a családtámogatások és a rezsivédelem megőrzéséhez, valamint a nyugdíjak értének megőrzéséhez. 2024-ben még további, összesen több mint 2500 milliárd forint uniós forrás beérkezésével számol a kormány.