Andrássy Péter pedagógiai munkásságát 1955-ben kezdte Salgótarjánban. Volt általános iskolai, majd gimnáziumi tanár, '63-tól megyei középiskolai szakfelügyelő. 1978-tól 1993-as nyugdíjba vonulásáig Sopronban tevékenykedett, kezdetben tanárként, majd szakfelügyelőként. Nyugdíjasként a Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny országos, majd nemzetközi felelőse, ezt követően pedig a Kitaibel Pál Környezeti-nevelési Oktatóközpont vezetője. Pályájának kezdetétől hangsúlyt fektetett a tehetséges diákok megtalálására és a tehetségnevelésre.

Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken biológia tantárgyból számos tanítványa ért el kiváló eredményt. Az OKTV-versenyen kívül a biológiához, a környezettudatos életmódhoz és a fenntartható fejlődés programjához kapcsolódó hazai és nemzetközi tehetségfejlesztő versenyeknek kezdeményezője és szervezője. Munkásságát számos elismerés kísérte.

1998-ban megkapta az "A tudományos ismeretterjesztés érdekében végzett áldozatos és eredményes ismeretterjesztésért" emlékplakettet, 1986-ban a Kitaibel Pál bronzplakettet, 1992-ben a Péterfy Sándor-díjat, 1994-ben a természetvédelem érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenységéért a Pro Natura Emlékplakettet, ugyanebben az évben Aranykatedra Emlékplakettet, 2001-ben Környezetünkért-díjat, a környezeti-nevelés és tudatformálás területén végzett kiemelkedő tevékenységéért 2008-ban Enikő-díjat kapott. Összesen 289 publikációjából 12 tankönyvet és kézikönyvet hozott létre, melyek összesen több mint 100 ezer példányban jelentek meg. Húsznál is több tankönyvet lektorált, 53 előadást tartott konferenciákon és társulati, szakosztályi gyűléseken. A Természetbúvár című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. (Forrás: www.sopron.hu)

Borítókép; Soproni Téma