| 4 perc olvasás

Elkezdhetjük a gyümölcsfák metszését

Ideje elővenni a metszőollókat, igaz a különböző metszési munkák és a különböző növényfajok eltérő metszési módot és időpontot igényelnek. Nézzük, hogyan kell szakszerűen és időben elvégezni a metszést.

A fák metszése az egyik legmunkaigényesebb és legnagyobb szakértelmet igénylő munkafolyamat. Fontos, hogy ezt a műveletet hogyan végezzük el, de nem kevésbé az is, hogy mikor.

 Ahány gyümölcs, annyiféle metszési technika – szokták mondani, és ezt még a gyümölcsfák kora szerinti eltérések tovább finomítják, nem is említve a fiatalító metszési eljárásokat.

A metszés történhet a fák nyugalmi időszakában, lombtalan állapotban, vagy a vegetációs időszakban, nyáron. Ezen belül is különböző időpontokat választhatunk, ami aztán hatással van a gyümölcsfák további fejlődésére, élettevékenységeire.

Koronaalakítás

Lényeges, hogy a kertekben szépen kialakított fák és atraktív bokrok fejlődjenek, de természetesen az is, hogy a fa bőséges termést hozzon. Ezért megéri, ha a gyümölcsfákra kicsivel több időt és fáradtságot áldozunk.

Milyen formára törekedjünk?

Tölcsér- vagy katlankorona

A katlan- vagy tölcsérkorona különösen alkalmas a cseresznyefa alacsonyabban tartásához. A középső hajtást kivágjuk, és csak három erős oldalhajtást hagyunk meg, ezeket pedig rövidebbre vágjuk, hogy vastagabbak legyenek. A tölcsérkorona alacsonyabb marad, mert a nedvkeringés háromfelé oszlik el.

Piramis alakú korona

A piramis alakú korona hasonlít leginkább a legtöbb gyümölcsfa természetes növekedési formájához. A korona egy függőleges középső hajtásból és egyenletesen egymás fölött elhelyezkedő oldalhajtásokból áll.

Gyümölcssövény

A gyümölcssövényt következetesen metszéssel neveljük és tarthatjuk formában. Gyümölcssövénynek csak gyengén növő fajtákat válasszunk! A magoncra oltott gyümölcsfák túl erőteljesek. A szőlő és más kúszónövények alkalmasak igazán erre a célra.

Magas törzsű fa

A magas törzsű fa ideális díszfának. A korona legalsó ágai 180 cm-es magasságnál kezdődnek – így kényelmesen el tudunk sétálni a fa alatt, vagy letelepedhetünk alá.

Csonthéjasok metszése

Ebbe a csoportba tartozik a kajszi, az őszibarack, a szilva, a cseresznye, a meggy és a mandula. Télen ezeknél a gyümölcsfajoknál semmilyen metszési műveletet ne végezzünk! Ennek elsősorban növényvédelmi okai vannak. Télen, a sebeken át fertőznek ugyanis azok a kórokozók, amelyek a csonthéjasok gutaütéses, ágrákosodásos pusztulásáért leginkább felelősek. Közülük is elsősorban a Pseudomonas syringae baktériumot és a Leucostoma (cytospora) cincta gombát kell megemlíteni. Ha ezek bejutottak a fák szöveteibe, onnan nem tudjuk őket kiirtani, és a fák lassú halálra vannak ítélve. Eltérő mértékben, de valamennyi csonthéjas faj veszélyeztetett, a legérzékenyebb a kajszi és az őszibarack. A téli metszésnél nem tudjuk megakadályozni a fertőzést. Az említett kórokozók egyaránt fertőzik az idősebb fás részeket és a fiatal vesszőket.

Mikor metszhetjük ezeket a fákat? Két időpont lehetséges. Az egyik tavasszal, virágzás előtt van. Akár virágzás közben is metszhetünk, a lényeg az, hogy minél közelebb legyünk a virágzáshoz, és ne kezdjük el a munkát március 10. előtt. Ekkor a gutaütés kórokozói már nem fertőzőképesek. A másik alkalmas időpont nyáron van, közvetlenül a szüret után.

Almatermésűek metszése

Ide tartozik az alma, a körte, a birs és a naspolya. Mai ismereteink szerint ezeket a fajokat a gutaütés kórokozói nem veszélyeztetik, így a termőre fordult fák kevésbé érzékenyek a metszési időpont megválasztására, mint a csonthéjasok. Az almatermésűeket tehát télen is metszhetjük, azokon a napokon, amikor fagypont felett van a hőmérséklet. Általános aranyszabály, hogy a tavaszi lemosó permetezést előzze meg a metszés, így a takarításra szánt permetlével történő ágmosdatás is segít egy kicsit a vágási sebek kezelésében. Általános jó tanács, hogy a nagyobb metszlapokat, felületeket mindenkor igyekezzünk valamilyen fasebkezelővel bekenni.

Amit a kártevőkről érdemes tudni

A gyümölcsöt károsító molyok sok faja telel a fa törzsén, kéregrepedésekben, hajlatokban, például almamoly, almailonca, barackmoly, keleti gyümölcsmoly, szilvamoly, amerikai medvelepke. Ezek általában szövedéket, gubót készítenek, s annak védelmében telelnek. A pajzstetvek a vastagabb ágakon telelnek, sokszor egész vastag telepet alkotnak. A kéregkaparás az előbb említett kártevőket megsemmisíti, illetve eltávolítja azokat a rejtekhelyükről, ami aztán a pusztulásukhoz vezet. Amennyiben a fa kérge fiatal, gyenge, akkor egy drótkefével helyettesíthetjük a kaparó szerszámot. Az élő kérget lehetőleg ne sértsük meg, ne idézzünk elő egy fás részeket érintő betegséget.

Sebkezelés metszés után

Nincs vita a metszés szükségességének megítélésében, de el kell ismerni, hogy a munka során rengeteg sebzést ejtünk. Ezek a felületek a fa sebgyógyító képességétől és az időjárástól függően rövidebb-hosszabb ideig behatolási kaput jelentenek a károsítóknak. Éppen ezért kiemelt fontosságú a metszési sebek kezelése. Jó lenne minden vágott felületet bekenni azokkal, de legalább az 1 cm átmérőt elérő vagy meghaladó vágott felületeket kenjük be!

Sokan a metszést úgy időzítik, hogy a befejezésekor időszerű legyen a rezes lemosó permetezés. A lemosó jelleg a bőséges lémennyiséget is jelenti, vagyis a fa minden részét, így a metszési felületeket is bevonja a permetlé, s az is ad egy védelmet a kórokozók támadása ellen.

Forrás: agroinform.hu, profigazda.hu

Képek forrása: pixabay

Legnépszerűbb cikkek