A Nemzetközi Hipertónia Társaság szeptembert a vérnyomásmérés hónapjává nyilvánította, a mozgalommal a népbetegséggé vált magas vérnyomás veszélyeire és időben történő felismerésére hívják fel a figyelmet.

A magasvérnyomás-betegség sokszor teljesen tünetmentes, vagy enyhe tünetekkel (fejfájás, szédülés, tarkótáji nyomás) jár, emiatt sokáig rejtve maradhat. A tartósan magas, kezeletlen vérnyomás azonban a legfőbb hajlamosító tényezője a szív- és érrendszeri betegségeknek, fennállása esetén nagyobb az esélye az infarktus, az agyi érkatasztrófa és az érszűkület kialakulásának is.

- tanácsolja dr. Bakai Judit, a Soproni Gyógyközpont II. számú Kardiológiai Rehabilitációs Osztályának osztályvezető főorvosa.

A vérnyomásmérésnek is megvannak a szabályai: nyugalmi helyzetben, felkaron kell elvégezni, lehetőség szerint egy asztalra helyezve a kezünket. A mérést megelőző fél órában ne fogyasszunk kávét, alkoholt, ne cigarettázzunk és ne sportoljunk. Mérés közben ne mozogjunk és ne beszéljünk, mert ezek is befolyásolják a kapott értéket – sorolta dr. Bakai Judit.

A diagnózis felállításához azonban egyetlen magasabbnak mért vérnyomásérték nem elegendő – tette hozzá. A vérnyomás általában a nap során ingadozik, időjárási körülményektől függően is változhat, ezért fontos a rendszeres ellenőrzés és az eredmények rögzítése. Ez történhet vérnyomásnapló, vagy telefonokra tölthető applikáció segítségével is.

A legújabb ajánlások szerint a 65 évesnél idősebbek esetében is az lenne az optimális, ha vérnyomásuk a kórosnak tartott érték alatt maradna – részletezte dr. Bakai Judit kardiológus főorvos.

A hipertónia civilizációs betegség, kialakulásában a genetikai tényezők mellett nagy szerepe van a helytelen, mozgásszegény életmódnak is. A megelőzésért sokat tehetünk rendszeres testmozgással, a túlsúly elkerülésével, az egészséges étkezéssel, az alkohol és a dohányzás mellőzésével, valamint a stressz kerülésével.

Borítókép; Soproni Gyógyközpont