Rengeteg trappista elnevezésű sajt található a polcokon és ezzel együtt jó pár különböző minőségű is, ezért a szakértők szerint szükség lenne arra, hogy az elnevezés alatt szigorúbb szabályokkal egy jobb minőségű sajt gyártását ösztönözzék.

A trappista sajtot többféle szempontból lehet vizsgálni, az eredeti, Franciaországból származó termékleíráson keresztül, a jelenleg érvényben lévő magyar meghatározásig. Utóbbi a minőségét és az előállítási körülményeit szigorúbban szabályozta az Európai Uniós csatlakozás előtt. A csatlakozás után azonban ezek a szabályok a sajtok tekintetében igen általánosra sikeredtek – mondta el Pleva György, a Nébih élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatója a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Egyre több a silány minőségű sajt

A trappista az Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) alapján az oltós alvasztású, érlelt sajtok kategóriába sorolható. A nagy minőségi eltérések oka, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) I. és II. kötetében egészen más a leírása. Az első kötet ugyanis nagyon kevéssé szabályozza azt, hogy milyen sajtterméket lehet trappistaként eladni. A második kötet ezzel szemben már precíz követelményeket állít az elkészítéséhez, ám ezeket a gyártóknak csak akkor kell betartaniuk, ha megkülönböztetett jelzéssel illetik terméküket.

Pleva György hozzátette: a jó trappista sajtot minimum három hetes érési idővel kell készíteni, viszont az élelmiszerkönyv I. kötetében ezt nem szabályozták pontosan. A trappista sajtot, ha félbevágjuk borsószem nagyságú érlelési lyukkal kellene szembetalálnunk magunk. A magyar boltok polcain található trappista elnevezésű sajtok jelentős részében viszont ilyen érlelési lyukak nincsenek, egészen egyszerűen azért, mert azokat nem érlelik.

Ezek a sajtok nem egyenletes állagúak, gyúrhatók, nem szeletelhetők, nem reszelhetők, tulajdonképpen egy masszára emlékeztető állaguk van, ami semmiféleképpen nem felel meg a trappista sajt hagyományos minőségének. Innentől kezdve pedig ezeket a sajtkészítményeket nem is szabadna trappista néven árulni – tette hozzá.

Az utóbbi időben a Nébih felmérései és ellenőrzései, illetve a fogyasztói visszajelzések is azt mutatták, hogy kedvezőtlen folyamat indult el a trappista sajtok tekintetében, miközben ez a magyar lakosság által a legkedveltebb sajt – emelte ki. 

„Az új Magyar Élelmiszerkönyv az Agrárminisztérium gondozásában jelenik meg. Az élelmiszeripari szakbizottság már elkészítette, és ez tartalmazza a trappista sajt pontos minőségi előírását. Már csak különböző jogi procedúrák vannak hátra a érvénybe lépéséig, de ez akár több hónap is lehet” – hangsúlyozta Pleva György.

Év végére viszont már biztosan új szabályozás írja elő, hogy hogyan kell készülnie, és milyen összetételűnek kell lennie a trappista sajtoknak. A Nébih élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatója kemelte, hogy elképzelhető, további sajtok szabályozása is. Vannak már olyanok, amelyek előírásai szigorúbbak, ilyen például az emmentáli vagy  a parmezán.

Sokan az olcsó sajtokat keresik

Hegedűs Imre, a Sajtkészítők Egyesületének alelnöke kitért arra is, hogy egy jó trappista sajtnak 14-15 centiméter vastagnak és  korong alakúnak kell lennie. A sajt ízére a vastagsága is kihatással van. A lényege, hogy legyen kérge, a metszés felülete szép sárgás, aranyba hajló színű, és fontosak az erjedési lyukak is. Ezeket arról lehet felismerni, hogy szép kör alakúak és a belsejük fényes.

„Általános probléma, hogy a magyar vásárlók nagyon árérzékenyek, többségük az olcsóbb sajtokat keresi. A fogyasztókat azonban rá kell szoktatni a jó sajtok fogyasztására, és ebben a  háziasszonyoknak van kulcsszerepe, hiszen leggyakrabban ők mennek el vásárolni” – tette hozzá Hegedűs Imre.

A címlapfotó illusztráció. (Forrás: MTI/Rosta Tibor)