A sopronkövesdi hivatásos és a nagylózsi önkéntes tűzoltók vonultak a helyszínre, akik kisebb károkozással bejutottak az épületbe. A lakásban egy embert találtak, akit kikísértek. Az egységek az ingatlanban erős füstszagot éreztek és a gázmérő műszerük szén-monoxid jelenlétét érzékelte. A fűtést egy cserépkályha biztosította, amelyet kitáraztak a tűzoltók, majd átszellőztették a lakást. A szellőztetés után már nem mértek szén-monoxid koncentrációt. A ház lakóját enyhe füstmérgezéssel a mentőszolgálat munkatársai kórházba szállították.

A szén-monoxid a kéményen vagy a tüzelőberendezésen keresztül juthat a lakás légterébe. A nem megfelelően működő kéményből az égéstermék visszaáramlik, míg az elhasználódott, nem kellően tömör kályhákból, kandallókból, füstcsövekből, az elszennyeződött átfolyós vízmelegítőkből, gáztűzhelyekből közvetlenül is juthat mérgező gáz a lakásba. Az utólagos gépészeti berendezések, mint a szagelszívó vagy a szárító, valamint az utólagos építészeti átalakítások befolyásolhatják a kéménykör működését, így az épület levegő-ellátottságát is. A nyílt égésterű fűtőberendezések használatakor folyamatosan biztosítani kell a friss levegő utánpótlását. 

A lerakódott korom eltávolításával, a kémény és a fűtőberendezés rendszeres karbantartásával a kéménytüzek és a szén-monoxid-mérgezések megelőzhetőek. 

A mérgezések megelőzése érdekében a nyílt égésterű tüzelő- és fűtőberendezések használata esetén ajánlott egy szén-monoxid-érzékelő beszerzése. A katasztrófavédelem által bevizsgált készülékek „pozitív” és „negatív” listája az alábbi linken található: 

https://katasztrofavedelem.hu/33883/szen-monoxid-erzekelok

Ezen felül egy füstérzékelő is jó szolgálatot tehet otthonunkban. A készülék már a kezdeti tűz esetén hangos jelzéssel figyelmeztet a veszélyre, így megakadályozhatjuk a nagyobb tűz kialakulását, valamint biztonságosan kimenekülhetünk az épületből. 

Borítókép; illusztráció