A hím példányok azért érkeznek korábban, mert ők választják ki a számukra legideálisabb fészket, a tojók pedig később a számukra legértékesebb hímeket. A hímek a fészkekért gyakran harcot vívnak. A hozzánk visszaérkező gólyákról a gyűrűzésnek és a műholdas nyomkövetésnek köszönhetően ma már tudjuk, hogy Kelet-Afrikából, egyes példányok azonban Dél-Afrikából is megteszik a több mint ötezer kilométeres utat.

Érkezésüket az időjárás némileg befolyásolhatja: akkor térnek vissza hazánkba később, ha útvonalukon hideg az időjárás. Ilyenkor Észak-Afrika-Törökország területén kicsit megpihennek és várják a jó időt. Azonban, ha már megérkeztek, a hideg idő - mint amilyen a mostani is - már nem árt nekik, hiszen tollazatuk megvédi őket és táplálékot is találnak – magyarázta Hadarics Tibor, a Magyar Madártani Egyesület Soproni Csoportjának zoológusa.

A szakember elmondta, hogy miután megérkeznek a madarak a fészkekre, az első napokban a hosszú út miatt álldogálnak, majd neki látnak a fészkek rendezéséhez, amelyekbe ágakat visznek. Ezért fordulhat elő, hogy míg egy-egy gólyafészek kisebb, vannak kirívóan nagyok is. Utóbbiak akár 10-20 évesek is lehetnek.

A gólya a magyar nép kedves madara, a tavasz megérkeztét, a mezőgazdasági munkák kezdetét jelezte a jötte korábban. Régen magányos fákon, kéményeken fészkelt, nem villanyoszlopokon, mint mostanság. Előszeretettel fogyaszt kisebb hüllőket, de a bogarakat, a pockokat és az egereket is szívesen fogyasztja.