Ezért fontos, hogy böjtöljünk!

„Ember, emlékezz rá, hogy porból vagy és porrá leszel" – Gyakorta halljuk ezt a szakrális idézetet. De vajon mit is jelent valójában? Miért fontos a nagyböjt? És vajon mi köze a tűznek a bűneinktől való megtisztuláshoz?

 A pompával és mulatságokkal jócskán nyakon öntött farsangi időszak utáni első nap Hamvazószerda, amely a a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap – ez idén február 14-re esik. De vajon mit is jelent valójában ez nap, és miért van nagyon fontos szerepe az életünkben a hamunak?

- A Hamvazószerdának több üzenete is van – hangsúlyozta Henczel Szabolcs plébános. - A hamu emlékezés is, emlékeztet arra, hogy mik vagyunk mi emberek, hiszen a földből vétettünk, és oda is kerülünk vissza – fűzte hozzá a plébános, majd rávilágított a tényre: testünkben biológiailag olyan anyagokból épül fel, amelyek az anyaföldben is megtalálhatóak. Az emlékezés itt azonban nem csupán a fizikai értelemben vett körforgást hangsúlyozza számunkra: a mulandóságunkra világít rá. - Át kell élnünk azt, hogy emberek vagyunk – emelte ki Henczel Szabolcs. - Az emberlétünknek megvannak a különös sajátosságai, például az esendőségünk, vagyis hogy nem vagyunk mindenhatóak – mondta még. A plébános hangsúlyozta, hogy nincs emiatt okunk a búslakodásra, ugyanis sok ajándékot kaptunk Istentől, például az értelmünket, amelyen keresztül sok mindent el tudunk érni de vannak korlátaink – van az a pont, amikor már azt kell mondanunk: állj! Ugyanis ahol már a misztikum az úr, ott közel sem tudunk mindenre racionális választ adni.

A keresztény hagyományokban hamvazószerdán szentelt hamuból keresztet rajzolnak a hívők homlokára. - Ez az égéstermék a megtisztulás jele is – ecsetelte Henczel Szabolcs. - Ennek a keresztény hagyománynak a gyökerei nagyon régre, egészen az Ószövetség megfoganásának idejéig nyúlnak vissza, például, amikor Dávid király bűnt követett el, hamuba ült – fejtette ki a plébános. De vajon miért ily« módon próbált bűnbocsánatot nyerni a zsidók királya? - Ha valamilyen égésterméket elégetünk, akkor abból tiszta hamu lesz – mondta Henczel Szabolcs, majd hozzáfűzte: nekünk is ki kell égetni a lelkünkből a szennyet, ami nem odavaló.

A legnagyobb jelentősége a Hamvazószerdának azonban talán mégis abban rejlik, hogy ez a nagyböjti időszak kezdőnapja.


illusztráció

Jézus frappáns is tudott lenni

A böjt hagyománya a kereszténység első századaitól fogva kíséri a hívőket – sőt, már a kora zsidó hagyományokban is benne volt. - Tudjuk, hogy amikor az apostolok nem böjtöltek, a farizeusok kérdőre vonták Jézust, hogy az ő tanítványai miért nem böjtölnek, ha Szent János tanítványai és a rabbik mentoráltjai így tettek? - hallottuk plébános. - Jézus erre frappáns, egyben elgondolkodtató kérdéssel felelt: hogy böjtölhet-e a násznép, míg velük van a vőlegény? Majd ha elviszik tőlük a vőlegényt, ők is böjtölni fognak! - idézte a Megváltót Henczel Szabolcs.

Tehát a böjti időszak az egyházhoz a kezdetek óta hozzátartozik. – Bűnbánati időszakra mindig szükség volt, főleg abban attól kezdve, hogy Urunk Jézus Krisztus feltámadt – hangsúlyozta a plébános.

Henczel Szabolcs, plébános
Henczel Szabolcs, plébános

A Nagyböjt, ami nem is 40 napig tart

Vajon miért pont negyven napos a böjt? - A 40 az egyház számára mindig meghatározó, szakrális szám volt, megtalálható az Ószövetségben is, gondoljunk csak a 40 éves pusztai vándorlásra – ecsetelte Henczel Szabolcs. - És az a böjt is 40 napot ívelt át, amellyel Jézus a küldetésének teljesítése előtt próbáltatta meg magát a pusztában, ahol a Sátán megkísértette – fűzte hozzá a plébános.

Az igazán szemfüles emberek számára azonban lehet egy kis zavar a Nagyböjt időszaka és a fentebb sokszor említett szakrális szám között. A 40 nap Hamvazószerdán kezdődik, és egészen Húsvétig tart. - Ha valaki jobban utánaszámol, rájön, hogy a Nagyböjt nem is negyven napot ölel át – világít rá az érdekességre Henczel Szabolcs. A magyarázat roppant egyszerű. - Mi nem így számoljuk a böjtöt, ugyanis a három szent nap, Nagycsütörtök, Nagypéntek, Nagyszombat és Húsvét már nem tartozik bele a nagyböjti időszakba – fejtette ki plébános, aki hozzáfűzte: és a 40-ből a vasárnapokat is ki kell vonnunk, ugyanis a vasárnap az úr napja, amely a feltámadás napja, így mindig örömünnep.


illusztráció

Ez nem csak önsanyargatás!

A Nagyböjt közel sem csupán az ételek élvezetének korlátozásáról szól. - Ez a hagyomány ennél sokkal komolyabb jelentéssel bír – hangsúlyozta Henzczel Szabolcs. - Ebben az időszakban a test és a lélek harmóniája kell hogy megnyilvánuljon – fűzte hozzá a plébános. Vagyis igazából a lelket kell igazából böjtöltetni, és ennek a kihatása s a külső megnyilvánulása a testi böjtölés.

Legnépszerűbb cikkek